#408: - Re: Re:  

 Kedves Uram - hölgyem, esetleg két nemű megtisztelőm!  (Hogy ezek a nagyokos - tudósok, miért nem mernek, ha nem is a becsületes nevüket, de legalább egy, a nemüket jelző álnevet felvállalni, hogy azon szólíthassuk meg őket...?)  

   Négy gyermekes családom eltartása mellett ugyan, nem rendelkezek annyi idővel, hogy legalább egy akkora tájékozottsággal rendelkezhessek mint ön. De, úgy néz ki, hogy ezzel is úgy jártam, mint a magyar nyelvvel: mivel soha nem tanulhattam (iskolában, egyetmen), már író-költő koromban is olyan metefizikai igazsá-tartalmakat fedeztem fel benne, amiket nem csak a nyelvészek (filológusok) képtelenek voltak felfedezni, de az internetet később elborító, nyelvészi, vagy történészi diplomával rendelkező misztikusok sem fedeztek fel a mai napig. És azt, hogy a a gyakorlati valóságra, statisztika nélkül is rá lehet érezni, a petíció szerzéje által fel tett, hatalmas mértékű Fidesz-preferenciát jelző, remélhetőleg statisztikai grafia tökéletesen jelzi. A Fidesz ugyanis, tudomásom szerint elkötekezetten és határozottan jobb oldali pért.

Ami az ön által örvendetes hírnek, és ön szerint nekünk rózsaszínű optimizmusra okot adó, erdélyi magyar lapokban megjelenő vezércikkek által jelzett jobboldaliságot illeti, nos, az én egészen kis térségi megfigyeléseim szerint, ezekkel éppen úgy állunk, mint az RMDSZ-nek a választási igéreteivel. - Gondolom elég lesz röviden ecsetelnem: Nagy hazafiság és lobogó nezeti-nemzetiségi szívek harca, csindatatta bumm - bumm, aztán választások után menetrendszerűen be áll a sürű néma csend. Sőt. Az így megnyert választások után, az RMDSZ át megy helyi diktatórikus akna-munkába, és a helyi maffiákkal zletel, a többi pártok egy - két százalékos helyi tanácsi jelenlétével, vagyis azok véleményével és undítványaival abszolút nem foglalkozik, úgy el nyomja, mit hajdan a román kommunista párrt a nem létező ellenzéket.

Szerintem kedves uram, hölgyem, esetleg két nemú megtisztelő, eléggé tisztességtelen volt az ön részéről ez a ravasz, fél-tudpmányoskodó, a statisztikai adatok nem ismeretére hivatkozó, valóságferdítés, amikor mindannyian tudjuk, higy mi is tulajdonképpen a gyakoralti valóságban a helyzet. Hogy mi is tulajdonképpen? Mondom: Csíkszaredában pl., mind a két laptól távoznia kellett azokak, akik nem fújták a liberális többség nótáját. De még több: Éppen a Boróka székely-állatozásához témát nyújtó, tragikus, Alcsíkiak kontra alcsíki cigányok esetében, a heyli sajtó éppen úgy viselkedett, mint a román rendőrség, és mint az Erdéélyi Magyar Televízó a Marosvásárhelyen tartott Székely Autónómia - tüntetések esetében, amiről már tettem említést korábban. Reális helyszíni valóság-közvetítés helyett semleges általánosságokat közöltek és a tárgyi valóság szerinti igazság kérdésében sunyítottak, lapultak, ha Kászoon, ha Szentmártonon folyt a cigány-balhé. Ez kérem a gyakorlati tény-valóság, és nem az önnak az objektivitás látszatát kelteni kívánó, semleges - tudományoskodása.   

#414: Kozma Szilárd - Re: Re: Re:  

1. Kedves Kozma Szilárd, szólítson nyugodtan "Kedves Hozzászóló"-nak, de azt is elfogadom, ha Fórumtársnak vagy Vitapartnernek becéz (ennél tovább ne menjünk).

2. Egy kérdés: ha Ön soha nem tanulhatta iskolában vagy egyetemen a magyar nyelvet, honnan tudja, hogy mások sosem fedezték fel korábban, amit Ön?

3. A gyakorlati valóságra valóban rá ehet érezni statisztika nélkül is, de csak ráérezni lehet, csak megközelítőleg és csak nagyon szűk merítésben. Nem tudom ki ön, hol él, de ha mondjuk Gyergyóban figyelgeti meg a környezetét és érezget rá az erdélyi összképre, akkor nagyon mást érezhet, mint hogyha Déván él, Aradon, Zilahon vagy Máramarosszigeten. Félő, hogy az ön "kis, térségi megfigyelései" egyben kistérségiek is, tehát egy szűkebb területen reprezentatívak, de más jellegű, hagyományú, etnikai és szociális összetételű vidékekre már nem igazak.

4. A Fidesz-túlsúlyt én nem vitattam, erre ráadásul vannak is felmérések. A magyar nyelvet iskolában és egyetemen is tanult emberként viszont mást értek politikai nézet, ideológia, értékrend, és megint mást pártpreferencia alatt. Ugyanaz az adott személy (nevezzük Kedves Marika néninek) szavazhat egyik választáson a baloldali-liberális Gyurcsány Ferencre, a következőn pedig a konzervatív-jobboldali Orbán Viktorra. És most kapaszkodjon meg: ettől Kedves Marika még lehet, hogy valójában, a lelke mélyén konzervatív baloldali vagy liberális jobboldali értékeket dédelget titokban, csak épp nem talált olyat, aki az ő értékrendjét hitelesen képviselné. Én pusztán ennyit írtam, és ezért nem gondolom, hogy egy adott párt szimpatizánsainak a számából automatikusan következtetni lehet az általa képviselt értékrendet osztó emberek számára. És habár nem szavaznának a jelenleg létező konkrét baloldali pártokra, elképzelhető, hogy van annyi baloldali érzelmű, értékrendű erdélyi magyar ember, aki szívesen olvassa, hogy akár egy egész darab balos újságíró is elférjen az erdélyi magyar médiapalettán. 

5. Az RMDSZ-ről írt véleményével azonosulni tudok, azzal a kiegészítéssel, hogy ez a jelenség a politika sajátja, és többé vagy kevésbé, de minden létező pártot jellemez: a populistábbakat inkább (ezek tudatosan mondanak nagyot a kampányban), a kevésbé populistábbakat kevésbé, de utóbbiakra is igaz, hogy nem sikerülhet mindent megvalósítaniuk a programjukból. Kampányban mindenki ígér, kampány után meg mindenki hátradől egy kicsit. Melyik politikai párt csinálja ezt másként, ön szerint?

6. Mondja már meg, miért érdekli ennyire a nemem, Szilárd? Ne feledje: önnek felesége van! Na jó, viccet félretéve: nem értem, miért akarja a nemem szerint megítélni, amit írok? Más értéke van a gondolataimnak, ha nő vagyok, mint ha férfi? 
Mivel nem szoktam gyalázkodni és sértegetni senkit, jobb szeretem név nélkül kifejteni a gondolataimat ilyen fórumokon - így a gondolatot önmagában ítéli meg, aki olvassa, nem aszerint, hogy pl. férfi vagy nő, egy vagy négy gyerekes apa vagy anya, három vagy nyolcmacskás gazdi, idős vagy fiatal, szegény vagy gazdag, közismert ember vagy névtelen senki írja őket. Ez a jó oldala az internetes anonimitásnak - a rossz meg, amikor ugyanezt személyeskedésre, gyalázkodásra, támadásra használja valaki. 

7. Azt hiszem, nem ismerem eléggé a csíki sztorit ahhoz, hogy igazán véleményt nyilvánítsak benne. Ha ez megnyugtatja, az én ízlsemtől is nagyon távol áll, amikor egy újságíró állatnak nevez egy csoportot (nemcsak azokat, akik aktívan részt vettek a bántalmazásban, de azokat is, akik csak "hallgatnak"), ez nekem is sok, és a kollektív bűnösségre hajaz. Ugyanakkor az tutifix, hogy az önbíráskodás nem igazolható semmivel, bűncselekmény. Ha ezekről a dolgokról nem objektívan tudósítottak, az sajnálatos, de létezik Országos Audiovizuális Tanács, ott kell panaszt tenni. 

8. Léteznek különböző újságírói műfajok (tudja, hír, tudósítás, tárca, pamflet stb.), ezeknek pedig más-más követelményei vannak. Van köztük objektív és szubjektív műfaj is. Hírt pl. objektíven kell írni, jegyzetet, pamfletet kevésbé. Ha a híradások szubjektívek, az égbekiáltó hiba, de ha egy újságíró egy véleménycikkében szubjektív, az elfogadható. Persze az állatozás az szerintem sem fér bele egyikbe sem - de ez ízlés dolga is.