Kedves Csapody Barbara!

#65: Egy felháborodott polgár - Körlevél - Városmajori Gimnázim 

Kedves Névtelen Levélíró!

Egyszerű polgárként mélységesen elszomorít az Ön válaszlevele!
Elképesztő rosszindulat árad belőle, amikor alapértelmezettnek gondolja, hogy ha valamelyik szülő nem ért egyet a tanárnő állásfoglalásával, abból az következik, hogy a tanárnő annak a gyerekét hátrányosan fogja megkülönböztetni.

Miért kerülne konfliktusba az a pedagógussal aki más véleményen van? Ön a más véleményen levőket ellenségnek ellenlábasának tekinti? A tanárnő Ön szerint azt várja, hogy minden szülő hűségesküt fogadjon neki?

A petícióval a tanárnő és hozzá csatlakozók éppen, hogy azon nézetüknek adnak hangot , hogy nem kívánják az elfajult manipulatív napi politikát semmilyen módon legitimálni és hogy ez az uszítás, kirekesztés ellentétes a nézeteikkel.

Üdvözlettel,
egy szülő, aki az Ön levelétől tényleg megrémült

#65: Egy felháborodott polgár - Körlevél - Városmajori Gimnázim 

"az ön érzelgős, keresztényi köntösbe bújtatott liberális, kozmopolita világszemléletét"

Értelmezzünk!

liberális (vö: liberalizmus): eszmerendszer, amely egyén szabadságát jelöli meg mint legfontosabb politikai célt (vö. akár a Wiki-vel).

És a II.VZS "Gaudium et Spes" dokumentuma, továbbiakban GS, erről így ír: "17. Az ember azonban csak szabadon fordulhat a jó felé, mely szabadságot kortársaink nagyra értékelik és lázasan keresik; méltán."

Tehát a liberalizmussal ha a (politikai) szabadságra irányul nincs semmilyen gond. A gond, Zsinat szerint a szabadossággal van, de az nem politikai kategória.

kozmopolita: olyan ember aki szerint emberiség érdekei felülmúlják egy osztály, ország, nemzet érdekeit.

Nos, úgy tűnik az Egyház küldetése maga kozmopolitizmus: "GS 92. Az Egyház küldetése folytán -- tudniillik, hogy az egész földkerekségre eljuttassa az evangélium fényét, s egy Lélekben egyesítsen minden embert, bármely nemzethez, fajhoz vagy kultúrához tartozzék is -- jelévé válik annak a testvériségnek, mely lehetővé teszi és erősíti az őszinte párbeszédet."

És végül mit kell tennie a kereszténynek:

GS 27 "Napjainkban különösen sürgető kötelességünk, hogy felebarátnak tekintsünk megkülönböztetés nélkül minden embert, és ha ránk szorul, siessünk is a szolgálatára; legyen szó akár egy mindenkitől elhagyott öregről, egy igazságtalanul lenézett vendégmunkásról, egy menekültről, egy házasságon kívül született gyermekről, aki érdemtelenül szenved olyan bűnért, melyet nem ő követett el; vagy egy éhezőről, aki megszólítja a lelkiismeretünket, eszünkbe juttatva az Úr szavát: "Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek" (Mt 25,40)."

És mit kell tennie a világi hatalomnak:

GS 84 "E célok elérése végett a nemzetközi közösség intézményeinek a maguk részéről törődniük kell az emberek különböző szükségleteivel mind szociális téren -- ide tartozik az élelmezés, az egészségügy, a nevelés és munka --, mind a különleges helyzetekben, mint például a fejlődésben lévő országok minden irányú kibontakozásának támogatása, a világszerte szétszóródott menekültek megsegítése vagy a kívándorlók és családjuk támogatása."

És mit kell tennünk nekünk?

Nem félni, rettegni, hanem tenni azt amit Krisztus és Egyháza megkíván tőlünk.

#65: Egy felháborodott polgár - Körlevél - Városmajori Gimnázium 

 Javaslom, hogy az a szülő, akiről beszél, személyesen beszéljen a tanárnővel a félelmeiről. Ezek feloldására nem egy internetes fórum a megfelelő, sőt, az inkább távolabb visz a megoldástól.

A tanárnő nyílt szívvel kínálja a dialógus lehetőségét: "Kérem, ha bármi aggodalmuk, kérdésük, kétségük van, szóljanak!". Érdemes élni ezzel a lehetőséggel. 

A tanárnő senkire nem akarja rákényszeríteni a saját véleményét, szerintem ez nagyon távol áll attól a szemlélettől, amit képvisel. De vele személyesen érdemes mindezt megbeszélni. 

Tisztelet ezért neki, és azért, mert bátran vállalta a nyilvános cselekvést abban az országban, ahol inkább a passzivitás, a panaszkodás és a félelem az általános.  Vállalta azt, hogy tettéért kritikát kap - mert senki nem fog tudni olyat tenni, ami mindenkinek tetszik.... és ez sajnos a legtöbbünket inkább arra indít, hogy semmit sem csináljunk. Ez  a passzivitásunk nagyban hátráltatja azt, hogy a közös dolgaink a "közjó" irányába mozduljanak el... és növekvő bizalommal és optimizmussal éljük napjainkat. 

#65: Egy felháborodott polgár - Körlevél - Városmajori Gimnázium 

 "Elég, ha a következő hat évben ön mindig lefelé kerekíti egy kicsit az osztályzatokat, nem javasolja az önnel nem egy politikai, erkölcsi platformon álló szülő gyerekét kitüntetésekre, díjakra, versenyekre - és ezzel egy egész életnek más irányt szabhat. "
Jesszus. Mert ez egyértelmű, hogy ha valaki nem ért velem egyet, nem az én "számíze" szerint gondolkodik, akkor beteszek neki, ahol tudok, tönkrevágom az életét... Nyilvánvaló, hogy egy ilyen állásfoglalás megfogalmazója számára ez a mentalitás alap. Aha.

Ez nagyon-nagyon súlyos baj, hogy ezt tekintik evidenciának akárhányan is, főképp egy ilyen állásfoglalás után. Ezen azért tessék már elgondolkodni.

#65: Egy felháborodott polgár - Körlevél - Városmajori Gimnázium 

() névtelen levélíró! A különbség ön és a tanárnő között egészen egyértelmű: A tanárnő nevével együtt vállalta fel hitét és aggodalmát, ön névtelenül mocskolódik és vádol. Azzal vádol egy Embert, hogy majd megbünteti azokat a gyerekeket, akiknek a szülei nem értenek egyet vele. Mégis, milyen alapon?