Maradjon a péntek!

Szeretett fürdőnk, a Rudas, hosszú ideje veszélyben van. Hol a vezetőség inkompetenciájától, hol egyes vendégek kisajátítási kísérleteitől, hol pedig a mindent elsöprő kapzsiságtól szorul védelemre. Mintegy két hete, pénteken, a bejáratnál közölték az oda járó törzsvendégekkel, hogy a péntek ezen túl 13:00 órától fürdőruhás nap lesz. Azon kérdésre, hogy ezt ki dontötte el és kivel lett ez leegyeztve, azt válaszolták, hogy a fürdővezetőség, és hogy a törzsvendégekkel ez megbeszélésre került. Mivel utóbbiról egyetlen általam megkérdezett törzsvendég sem tudott, úgy döntöttem minden lehetséges követ megmozgatok azért, hogy a helyi törzsközönség péntek délutáni, munka utáni, hétlezáró fürdőzése ne essen egyszer idelátógató fogalmatlan turisták áldozatául. Most, amikor Budapest belvárosában csaknem lehetetlen gyalogosan közlekedni a mindenkinek útban lévő városnézőktől, most, amikor a túlzsúfolt dunán egymást lökik hullámsírba a turisták hadait szállító hajók, amelyek füstjétől a dunaparti levegő lassan mérgező lesz, joggal merül fel annak kérdése, hogy mennyit engedünk át saját életterünkből rövid ideig itt tartózkodó külföldi vendégeinknek. Igaz: ittlétük kemény valutát hoz országunknak és valamennyi lakójának, ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy annak áraként mennyit adunk fel saját életterünkból, mindabból, ami miatt szeretünk itt - Budapesten - élni. Péntek délután a Rudas általában teltházzal üzemel: munkaidejük végén számos férfi - családapa és választópolgár -használta találkozásra és hétlezáró kiengedésre, beszélgetésre a patinás fürdőt, barátságok szövődtek az ebben az időben idelátogatók között. Most, hogy a fürdő vezetése érdemi egyeztetés nélkül ezt a meghatározó idősávot kívánja átengedni a fürdőruhás turizmusnak, a fürdőkultúra komoly veszteséget szenved: a rendszeres találkozókat, baráti csevegést, eszmecserét immáron felváltja a szemét meresztő, értetlen üresség. Nyilvánvalóan lehet azt mondani, hogy fürdőruhában is lehet gőzt kiengedni a hét végeztével, de azok számára, akik megszokták és megszerették a "kötényes" Rudast, elképzelhetetlen, hogy hogyan lehetne ugyanezt a kötetlen hangulatot olyan kényelmetlenségek ellenére megőrizni, amelyek a fürdőruha egésznapos hurcolásával, nem higienikus viselésével, majd a vizes ruhadarab további cipelésével járnak. A kötényes fürdőzés évszázados fürdőkultúránk része, a Rudast pedig azért szeretjük, mert azt - ez idáig - minden egyéb szándék ellenére máig sikerült megőriznie. Ne hagyjuk, hogy szeretett fürdőnk - és ezzel saját életünk egy része is - rövidlátó és kisszerű érdekek áldozatául essen! Maradjon a péntek! Kötényes!