Zenészek, színészek, írók, újságírók, riporterek a Magyar Rádió stúdióiért
Hozzászólások
#1
Aláírom, mert óriási kár lenne elveszíteni ezeket a stúdiótermeket!Márk Zentai (Budapest, 2024-02-07)
#5
Szívügyem, mert énekesként , zenészként komoly életreszóló élmények kötnek a Magyar Rádió zseniális Stúdióihoz! Ezen kívül igazi építészeti kincseink a Pagodával együtt! Felelősségünk, hogy kiemelt értékeinkre vigyázzunk, megőrizzük a következő generációnak, mely a Világörökség részeként kellene, hogy védett legyen! Ez a kiállás hozzátartozik a szellemi, művészeti és emberi identitásomhoz!Lilla Vincze (Budapest, 2024-02-11)
#7
fontos kulturtörténeti emlékzsófia csomay (Budapest I. kerület, 2024-02-14)
#9
Fontosnak tartom a nagymúltú zenei stúdiók ésa Magyar Rádió aranykorának szellemiségének
megőrzését.
Eszter Perényi (Budapest, 2024-02-14)
#11
kulturtörténeti emlékJános Roth (Budapest, 2024-02-14)
#20
Rettenetes, hogy el akarják tüntetni a hajdani rádiót az utolsó tégláig.Judit Esti (Budapest, 2024-02-14)
#21
Kiváló akusztikájú stúdiók, amiket ugyanannyira bűn lenne lebontani, mint anno a Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren - rombolni könnyű, de ugyanolyan kiemelkedő minőséget létrehozni azóta sem sikerült, most sem sikerülne.Márta Rubin (Budapest, 2024-02-14)
#24
Aláírom, mert túl azon, hogy kultúrtörténeti érték, történelmi események színhelye, felnőtt életem meghatározó helyszíne is.Izabella Nagy (Sződ, 2024-02-15)
#32
...a Rádió szerkesztő-riporteri tanfolyamán szereztem ezt a felsőfokú végzettségemet.Paksi Erzsébet (Pilisborosjenő, 2024-02-15)
#36
Aláírom, mert nem veszhet kárba és romba egy kiváló minőségű stúdió, egy kiváló érték, ahol kiváló koncertek voltak, ahol kiváló zenészek kiváló felvételeket készítenek, készíthetnek a mai napig.JÚLIA VARGA (Budapest, 2024-02-15)
#38
Kitűnő akusztikával rendelkező stúdió.Árpád Bertalan Kulcsár (Budspest, 2024-02-15)
#42
Hangmérnöki pályám első állomása volt a 6. stúdió, a rögzített magyar zene emblematikus helyszíne.János Horváth (Budapest, 2024-02-15)
#43
25 évig dolgoztam a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületkomplexumában, és mert becsülöm, megőrzésre méltónak tartom mint kulturális, műszaki és társadalmi értéket.András Hajdu (Budapest, 2024-02-15)
#45
Pótolhatatlan kincset veszítünk el, ha lerombolják a stúdióépületet, benne a Pagodát, 6-os stúdiót. A Belváros közepén ilyen minőségű hangszigetelt helyiséget (és akkor még a történelmi-érzelmi-kulturális vonatkozásokat nem említettem) felépíteni iszonyatos pénzt és szaktudást igényel. Felfoghatatlan, hogy egy kommunikációt is oktató intézmény hogy rombolhat ilyen ostoba módon.Bea Kiss (Budapest, 2024-02-15)
#50
Èletem része volt.Janos Adam (Budapest, 2024-02-15)
#59
Túl azon, hogy a Rádió a második otthonom volt, és így minden centijéhez személyes közöm is van, maximálisan egyetértek a petíció szövegével. Egy ilyen értéket nem szabad veszni hagyni!Júlia Míra Lévai (Budapest, XI., 2024-02-16)
#66
Pótolhatatlan kulturàlis ès technikai emlèk!Ilona Keleti (Budapest, 2024-02-16)
#67
...mindent megvetek, amit ez a fasiszta kormány művel. Mellesleg gyönyörű emlékek fűznek a Márványteremhez.Péter Simon (Budapest, 2024-02-16)
#71
A fél életemet ott töltöttem, szerelemben a szakmámmal, amit már a 2000-es években megaláztak és tönkretettek és már akkor sem álltak szóba velünk. Most még a téglákat is el akarják tüntetni, a közöttük lerakódott majdnem 100 évnyi kultúra, tudomány, szakmai, emberi, és művészi minőség emlékeivel együtt. Egyedülálló, visszahozhatatlan, esszenciális, nemzeti - na ez aztán NEMZETI - értékünkre teszik rá a mancsukat, olyanra, amiben nem vehettek részt, így aligha érthetik - nem is akarják, hogy ezt senki nem pótolhatja többé.. Nosza, akkor pusztuljon?Adrienne Zahorán (Budaörs, 2024-02-16)
#75
A magyar kultúra otthona, orzojeM.Katalin Vass (Budapest, 2024-02-17)
#79
... nagyon fontosnak tartom, hogy ezeket a kulturális értékeket megőrizzük.Péter Rosenmann (Budapest, 2024-02-17)
#88
Talán nincs még egy ilyen kolosszális alkotóműhely, ahol éjjel-nappal - a szakma, a hivatás iránti - szerelemmel dolgoztunk. Sokan, sokszor több időt töltöttünk ezekben az épületekben, mint otthon. Hazajártunk ide! Eggyé vált a lényünkkel! Olyan ez a bontási, rombolási hír, mintha a rádiózásra, műsorkészítésre föltett életünket tipornák el, gyaláznák meg és parentálnának el sokunkat élve! Hiába a modern, új székház, a Bródy Sándor utca 5-7. történelmi fogalom Műsorkészítőknek és a Hallgatóknak egyaránt! Értjük mi, hogy a fiatalabb generációnak ez már ismeretlen, semmit nem mond, semmit nem jelent. De akkor föl kéne számolni és megsemmisíteni a múltunk kincseit őrző múzeumokat, és egyéb műemlékeket is? Ez a sterilizáló, modernizáló barbárság nem az értékes jövőkép! Kérem, kérjük a Döntéshozókat, legyenek szívesek a méltó múltjához méltó jelent és jövőt biztosítani!Lili Ada Erdélyi (Piliscsév, 2024-02-18)
#93
mert lényegi egyeztetés nélkül, a szakértők véleményét figyelmen kívül hagyva önhatalmúlag döntenek az egyébként távolról sem elavult – az MTVA, illetve számos zenész által ma is használt, sőt, a közelmúltban egy Oscar-díjas rendezőt is látott – stúdiók bontásáról.Miklós Vincze (Budapest, 2024-02-19)
#95
Jó volt dolgozni. (94-96).+Pótolhatatlan érték.
Sándor Szabó (Budapest, 2024-02-19)
#108
felháborítónak tartom, hogy elveszik a studiókat az azokat használóktól és az állami pénzt az oktatástól és az egészségügytől egy ilyen felesleges projejtre!Adrienn Somogyi (Budapest, 2024-02-29)
#111
Ellene vagyok a dózerolásnak és talán alaposan körbe kéne nezni diákvárosra.Az egyház is megtehetné - máshol!
Ágnes Kertész (Budspest, 2024-03-09)
#114
Egyetértek.Ildikó Asztalos (Budapest, 2024-03-09)
#123
Fantasztikus kultúrkincsek ezek az épületek, az elpusztításuk bűn.Orsolya Kovács (Budapest, 2024-03-10)
#127
A Magyar Rádió fenti képen látható stúdiójában, talán éppen ezen a zongorán játszva készült életem egyik legelső hangfelvétele, 1986-ban. A zenei rendező néhai Matz László volt, akkori zenekarunkkal, a Trupp együttessel saját műveimet és egy brazil szerzeményt vettünk fel. A hangmérnök Horváth András volt.Grego Gergely Földvári (Budapest, 2024-03-12)
#128
A stúdiók a magyar kultúránk szócsövei voltak. A világ legrégibb stúdiópalotája, melyet Gerlóczy Gedeon, Múnnich Aladár, Dohnányi Ernő és Békésy György Nobel díjas postamérnök tervezett, otthont adott a magyar kultúrának és történelmi emlékhelyek. Itt beszéltek az egyházak szónokai szakrális teret képezve létrehozva Magyarország legnagyobb igehirdető központját. Az egyházzenei versenyek kiemelkedő helyszíne. Magyarország legnagyobb temploma. XII. Piusz pápa egyetlen magyarországi emlékhelye. A zeneművészet megkerülhetetlen fóruma. Vizsgaelőadások, Nemzetközi versenyek, és a nemzeti kultúrát játsszó, rögzítő, a világháború alatt izraelita származású zeneművészek mentő rádiózenekar otthona. Magyarország lrgnagyobb hangversenyterme. A magyarországi színjátszás almamátere.oktató és vizsgaközpont. Magyarország legnagyobb színházterme. Az irodalom és a tudományok tárháza. Magyarország nemzeti hangtárának az otthona. Innen hangzott el a Horthy proklamáció, itt robbant ki a fegyveres felkelés 1956. októbrr 23- án és italakult meg és működött 1956. Október 23- november 30 között a Szabad Kossuth Rádió. Nemzeti emlékhely kellene, hogy lrgyen e csodálatos palota. Az építési terv eleve összemossa az épületeket.1. Bródy Sándor utca 5. 150 éves épület, az MTI Magyar Rádió Bródy épülete első irodaháza.
2. Bródy ßándor utca 7. 150 éves épület szintén az MTI és társvállalatainak Irodaház
3. A Pagoda, ami a Magyar Rádió telikertje
4. A stúdiópalota 1927-1928- ban épült a világ legrégibb stúdiópalotája.
5. Szentkirályi utca 25a a lakóépúletből kialakított rádiós irodaház.
6. Dzentkirálxi utca 25b Magyarország egyetlrn ház a házban technikával épített dtúdiópalotája.
7. Szentkirályi utca 27. A luxus lakásokból kialakított irodaépület.
8. A Magyar Rádió egykori üzemépülete. A Festetics palota kertjének helyén 1979-1985 között felhúzott irodaháza.
9. Az Esterházy Pál palotája a volt köztársasági palota a márványteremmel
10. Bunker épülete a Magyar Rádió irodaépületébe építve 1966-1969 között.
11. A Magyar Rádió irodaépülete épült 1966-1969 között.
12. Károlyi Lajos palotája épült 1863-1865 között. Ybl építette.
A stúdiópalota mind a 12 épületnek szervező helye.
A peticióhoz azért csatlakozom, mert hiszem, hogy a szuplikációnk átgondolásra készteti a PPKE Campusának építőit. Egy egyetem nem vállhat a történelmi múlt megsemmisítőjévé. Bízom benne, hogy érveink béépítésre kerülnek a további koncepciókban.
Sávoly Tamás (Budapest, 2024-03-12)
#137
Felbecsülhetetlen értéket képvisel a stúdió, örök érték, klasszikus és popkultúra találkozása.Zsuzsanna Gellén-Sághi (Győrújbarát, 2024-03-23)