Szegedi Építési Szabályzat lakosságbarát, családbarát, környezetbarát módosításáért

Petíció a Szegedi Építési Szabályzat lakosságbarát, környezetbarát és jellegőrző átalakításáért elsősorban a már kialakult állapotú kertvárosias lakókerületekben plusz építésjog adásával energiahatékony, egy szintben történő ingatlanbővítés, illetve egyéb közérdekű építmények megvalósítása érdekében.

A petícióra azért van szükség, mert a Szegedi Önkormányzat nem hajlandó kezelni azt a problémát, amit az okozott, hogy egyes kertvárosi területeken (pl. Alsóváros) 2015-ben egy kötelezően követendő OTÉK szigorítás miatt 40%-ról 30%-ra vették le a beépíthetőséget; azóta a beépíthetőség emelhető lenne a kertvárosokban, de a lakosokat erről nem kérdezi meg senki azokon a területeken sem, ahol a lakóegység szám 2-re való korlátozása illetve a homlokzatmagasság korlátozása (6,5 m) már védi a területet a társasházaktól, és a kötelező zöldfelület mellett emelhető lenne a  beépíthetőség.

Kérjük, hogy a Városfejlesztési Bizottság érdemben tárgyaljon az alábbi javaslatról az érintettek személyes jelenlétében, meghallgatásával; s módosítsa a SZÉSZ-t úgy, hogy pl. családbővítés esetén a régi, korábbi és egyben nagyobb beépíthetőség mellett már fennálló ingatlanok egy szintben bővülhessenek!  

Javaslat a plusz jog megadásának kritériumaihoz:

1. kialakult állapotú területen fekvő telek, ahol a főépület igazoltan fennállt korábban nagyobb beépíthetőség mellett (2015-ös szigorítás előtt épült)

2. a plusz jog csak a főépület fennállásáig illeti meg a telket

3. a kötelező zöldfelületet a tervezett építmény nem befolyásolja ( ezt az 5. pont is magába foglalja)

4. az utcáról nem látható a tervezett építmény- így a városképet nem befolyásolja

5. a tervezett építmény a SZÉSZ-nek megfelel

6. a tervezett építmény közérdeket szolgál- pl. energiahatékony egy szintben bővítés; garázs építés, vagy közérdeket nem sért

7. a plusz jog 600 m2-nél kisebb telkekre vonatkozhasson a kialakult kertvárosi területeken (600-800 m2 lenne az elvárható min. telekméret a kertvárosokban; s az itt megadott +5% max. +30 m2 lenne- tehát nem indulna bődületes építési hullám)

8. plusz jog mértéke az OTÉK-ban jelenleg meghatározott felső értékét érje el a kertvárosokra vonatkozólag ( tehát ne legyen kevesebb mint 35%)  

Részletezés:

Az építési szabályzatokban egy település különböző részei különböző övezetekbe vannak sorolva: ezen övezetek meghatározzák az adott telkek beépíthetőségét, építmények homlokzatmagasságát, kötelező zöldfelületet stb.

Az építési szabályzatok megalkotása önkormányzati hatáskör- mely során az országosan szabályozott kereteken belül ( OTÉK) az önkormányzat dönthet különböző kérdésekben- pl. a beépíthetőség mértéke.

Számos kertvárosi terület még ezen övezeti besorolás előtt „kialakult”, és vannak olyan telkek, amik hiába nem elég „nagy kertesek” a kertvárosi besoroláshoz- mégis ebbe az övezetbe estek, mert mellettük kétszer, háromszor akkora telekméretek a jellemzőek. (szabályozási tervben a telekméret 3. szám „0” ezeken a területeken- azaz „kialakult” – annyit tesz, hogy a szabályozás megalkotása előtt) .

Ezen kisebb telkek tulajdonosai sokkal kisebb életteret kapnak, mivel kisebb telekből számítható a beépíthetőség. (pl 400 m2 30% 120 m2 bruttó, 800 m2-en 240 m2 bruttó építhető- telek beépített területe az OTÉK szerint: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege, tehát nem csak a falak, hanem a szigetelések, fedett lépcsők, lejárók- régebbi épületeknél könnyen lesz sokkal nagyobb a bruttó beépítettség a nettó lakótérhez képest- mivel annak idején nem ilyen szabályok alapján építkeztek. )

Szegeden a döntéshozók  az élhetőséget a kisebb beépíthetőséggel azonosítják- helytelenül, ami miatt egy már meglévő ingatlanban családbővítés esetén jellemzően szintbővítéssel oldják meg a helyhiányt a családok; illetve bizonyos esetekben nem lehet a telkeken a szükséges garázsokat megépíteni akkor sem, ha ezek az építkezések a kötelező zöldfelületi arányt nem befolyásolnák.  Majd „panaszkodunk”, hogy az autók az utcán állnak, tönkre téve az utcai kötelező zöldfelületet; amit sokan ezért leköveznek, lebetonoznak.   A több szintes építkezések a legtöbb esetben nem szolgálják az energiahatékonyságot és a környezettudatos anyagfelhasználást; nincsenek szinkronban az épület energetika terén tett Európai Uniós vállalással, a karbonsemlegességre való törekvéssel; a városképet befolyásolhatják, vagy pl. a szomszédos ingatlanokra rálátást biztosíthatnak.

2015-ig egyes kertvárosi területeken 40%-os volt a beépíthetőség  Szegeden, amit az országos szigorítás miatt levettek 30%-ra- ezt kötelező volt az önkormányzatnak követni, de a lakosok tájékoztatása név szerint, egyeztetés, hogy vajon beleegyeznek-e, hogy 10%-kal kevesebbet építsenek a saját telkükre - nem kötelező, így sokan nem is tudnak róla, hogy ilyen kár érte őket.

Országosan emelték később 35%-ra a beépíthetőséget a kertvárosokban (2021), de az önkormányzat szigorúbb lehet, mint az országos szabályozás, az országos emelés után sem kérdezi meg senki, hogy szeretnénk-e, hogy 30% helyett 35% legyen a beépíthetőség (hangsúlyozva, úgy, hogy 2015 előtt 40% volt bizonyos területeken).

Az utólagos jogmegvonás (40%-ról 30%-ra 2015-ben) azt eredményezi, hogy korábban szabályos beépítettség mellett épült épületek „tűrt” állapotúvá válnak, s azokat lebontani s mást építeni helyettük nem lehet, csak felújítani-ennek is megvannak a kritériumai. Így pl. a mi esetünkben gyerekszobát nem lehet építeni egy szintben egy, a szomszéd falába gerendázott garázs elbontása után, illetve 2 másik, repedt falú melléképület elbontása után. Ezek miatt sokan „felújítják” a régi romokat, s amíg ez bekövetkezik „őrzik” az építésjogot azzal, hogy nem bontják el ezeket az épületeket- amik számos esetben szabálytalan helyen, szabálytalan módon- pl saját fal nélkül, szomszéd házra vannak építve.

Sok esetben az őrzött romok az utcáról is látszódnak, a városképet rontják; illetve akadályozzák a szomszéd lakóingatlanok szigetelését, s rágcsálók lakóhelyéül szolgálva közegészségügyi problémát is jelenthetnek.

Kérjük az Önkormányzatot az élhetőség és beépíthetőség kérdésének átgondolására!

Petíciónkban plusz jog adását kérjük energiahatékony bővítések megvalósításához egy szintben pl gyerekszoba építéséhez, illetve a parkolási helyzetet segítő garázs építéséhez a fent részletezett javaslat szerint.

A javaslatban a plusz jog főépülethez kötése megakadályozza azt, hogy a plusz jog felhasználásával több lakóegységes épületek épülhessenek; (hozzátéve, hogy több területen a társasházépítés már egyébként is korlátozott a homlokzatmagasság levételével (ld. belterületi szabályozási terv 5. szám (homlokzatmagasság)- úgyhogy tömeges lakópark és társasházépítéstől ez után sem kellene tartani, viszont lehet, hogy házfalnak épített romokat elbontanák a tulajdonosok, hogy a főépületüket bővítsék inkább, s így a szomszéd ingatlan szigetelése lehetővé válna;  továbbá ez a feltétel hozzájárul a régi épületek megőrzéséhez- így a városkép jellegének őrzéséhez.

Közérdek, hogy a szükséges bővítések egy szintben, a legenergiahatékonyabb, legkörnyezetkímélőbb módon valósuljanak meg- s mivel a javaslat alapján az utcáról nem látszódhatnak, a zöldfelületet nem befolyásolhatják és korábbi melléképületek területfelhasználásával épülhetnek- ártani senkinek nem fognak, a főépületek megőrzésével a korábbi városképi jelleget őrzik, nem jönnek létre amorf emeletráépítések.

Kérjük, környezettudatos, empatikus személyként akkor is írja alá a petíciót, ha Ön nem rendelkezik ilyen telekkel, hiszen a karbonsemlegességre törekvés- s ennek figyelembe vétele az építésügyi szabályozásoknál- mindenkinek érdeke!
-Annak is, aki nem építkezik, annak is, aki nem Szegeden lakik- hiszen a hatások globális mértékűek. Csepp a tengerben, de csepp nélkül nincs tenger sem. 

Konkrét esetünkben 60 m2-nyi, korábbi 40%-os beépíthetőségnek megfelelő, részben szomszéd házfalba gerendázott melléképület elbontása után nem tudunk a telekre a főépület megbontása nélkül csupán 11 m2-t építeni, miközben 2 gyermekszobát szeretnénk, mivel 40 m2-nyi építésjogot vontak meg a telektől 2015-ben. A telek feleakkora, mint az átlagos, a kertvárosi területekről elvárható telekméret. 2023. márciusa óta próbáltunk a Főépítész Irodával illetve az illetékes Városfejlesztési Alpolgármesterrel tárgyalni, tárgyalásra többszöri kérésünk ellenére sem került sor. Az ügyet végül sikerült közgyűlésre vinni, a felterjesztést azonban nem egyeztették velünk, a 2024 június 28-i közgyűlésre 06.21-én került fel a felterjesztés a honlapra- ami alapból elutasító volt, mondván, hogy „nem szolgálja az élhető kertvárosok megőrzését” a 2 gyerekszoba; a lakossági kérelmünkbe foglalt, az építészeti törvényben is szereplő szempontokat a felterjesztésből teljes mértékben kihagyták; az általunk kért felülvizsgálata a felterjesztésnek nem történt meg; a közgyűlésre való bejutásunkat ellehetetlenítették, majd több kérdéssel egyben megszavazta a közgyűlés, hogy „nem járul hozzá az élhető kertvárosok megőrzéséhez”, amit szeretnénk, és ami országosan megadható; azaz 2 gyerekszoba az elbontott romos, melléképületek területének felén- amihez 20 m2-re, összesen 5% építésjogra lett volna/ lenne szükségünk- és azért, mert 40%-ról 30%-ra levették az építésjogot.

A fenti javaslatot felülvizsgálati kérelmünk (2024.06.23.) tartalmazta, érdemi tárgyalás a javaslatot illetően eddig nem történt.

  Szegedi Építési Szabályzat elérhetősége:

https://or.njt.hu/onkormanyzati-rendelet/483409   

SZÉSZ, 1 melléklet- szabályozási terv- itt lehet helyrajzi szám alapján megnézi, hogy az egyes telkek milyen építésijoggal bírnak:

https://or.njt.hu/download/1914/resources/EJR_75906941-szesz_1_melleklet_csokkentett.pdf

OTÉK:    https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700253.kor

Szegedi Főépítész Iroda elérhetősége: +3662/564-174  

Köszönjük, hogy aláírásával támogatja, hogy a Szegedi Önkormányzat a miénkhez hasonló lakossági problémákkal is érdemben foglalkozzon!  

Tótka Dorottya és családja

Tótka Dorottya    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével