Veszélyben a Mecsek: STOP uránbánya!
Most kell cselekedni! Írd alá a petíciónkat!
A Mecsek szívében akar uránbányát nyitni egy rejtélyes hátterű cég: korábban Wildhorse, most Magyar Urán Resources Kft. név alatt.
A Mecsek különleges madárvédelmi terület, egyedülálló növénytársulásai, állatvilága és geológiai formái védett értékeink. Az itt élő sok száz faj közül több tucatnyi a Kárpát-medencében sehol máshol nem honos.
Olyan védett és fokozottan védett állatok élnek itt, mint a gyurgyalag, a nagy fülemüle, a fürge gyík, az imádkozó sáska vagy a fecskefarkú lepke. Az itt élő kétéltűek, hüllők és madarak mindegyik faja védett.
A Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzetet éppen azért nyilvánították védetté, hogy ezeket az értékeket megóvjuk. A törvény szerint ezen a területen tilos ipari és bányászati tevékenységet folytatni.
MENTSÜK MEG A MECSEKET AZ URÁNBÁNYÁTÓL! Csak együtt állíthatjuk meg a rombolást!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Háttér
Az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala elsőfokon elutasította a beruházás környezetvédelmi engedélyét. A hatóság azzal indokolta a döntést, hogy a természetvédelmi törvény értelmében tilos a tájvédelmi körzet területén bányát nyitni.
A beruházó cég a döntés ellen fellebbezett, a másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal pedig megsemmisítette a határozatot és új eljárás megindítására kötelezte az első fokot. Így most újraindult a környezetvédelmi engedélyezési eljárás. 2018. december 5-én közmeghallgatást hirdettek meg Kővágószőlősre, amit végül két nappal az esemény előtt lemondtak. A tervek nem változtak: a cég még mindig a Mecsek természetvédelmi területén akarja megnyitni az uránbányát. Most kell cselekednünk!
De nem csak a Mecsek állat-és növényvilága lehet érintett… A beruházás által közvetlenül érintett települések: Pécs, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Orfű, Abaliget, Bakonya, Bicsérd, Cserkút, Hetvehely, Pellérd.
Veszélybe kerülhet a környéken élők egészsége is!
Az uránbánya szennyezheti a vizet, a levegőt és a talajt. A bánya fejtésével keletkező por radioaktivitást hordozhat magában. Az uránérc feldolgozása során keletkező radon gáz megnövelheti a tüdőrák kockázatát. Az uránbányászat számos más típusú daganatos betegség és citogenetikai károsodás kockázatát megnövelheti. A Magyar Tudományos Akadémia által készített titkosított jelentéséből kiderült, hogy 3500 vizsgált valamikori pécsi uránbányász jelentős része még a nyugdíjaskort se érte meg. Az egykori uránbányászok körében jellemzőek a tüdőrák és más daganatos megbetegedések, a szilikózis és más egészségügyi problémák. Egészségügyi vizsgálatok alapján még a bányászok gyerekei körében is megnövekedhet a születési defektusok és gyermekkori leukémia kockázata.
Veszélybe kerülhet az ivóvízbázis!
Az uránbánya súlyosan rombolhatja Pécs és más környező települések ivóvízbázisát. Ha kijut a zagytározó szennyezése az ivóvízbe, az egészségre veszélyes uránium és rádium kerülhet a pécsiek szervezetébe. A korábbi mecseki uránbányászat következtében számos mecseki forrás elapadt. A zagytározók okozta szennyeződések miatt már eddig is több kút elzárásra került. A jelenlegi zagytározók és tervezett uránbánya meddője szivárgás esetén elszennyezhetné a pécsi ivóvízbázist.
A lakosság nem támogatja!
A Pécsett és környékén élő lakosságot megosztja a tervezett beruházás. Az Energiaklub 2018-ban készült felméréséből kiderült: 10-ből mindössze 4 lakos támogatja azt, hogy megnyissák az uránbányát Pécs határában. A lakosság 64%-a úgy gondolja, hogy a bánya megnyitása természetrombolást okoz a Mecsekben. Tízből hatan vélekednek úgy, hogy a belélegzett por és radon gáz miatt sugárzás érheti az embereket. A lakosság fele ért egyet azzal az állítással, hogy egy esetleges radioaktív szivárgás miatt elszennyeződik az ivóvíz.
Elértéktelenítheti az ingatlanokat!
Az Energiaklub közvéleménykutatása szerint a Mecsek környékén élők közel 60%-a úgy gondolja, hogy a tervezett uránbánya-nyitással elértéktelenedne házuk.
Gazdasági zsákutca lehet!
A mecseki uránbányászat gazdaságtalan: csak állami és önkormányzati kistafírozással lehetne életképes, vagyis a mi adóforintjainkból. A mecseki érc urántartalma mindössze kb. 0,12%, ami csak hatalmas veszteségekkel termelhető ki. Nemzetközileg kb. 0,3% urántartalom fölött minősül bányászatilag alkalmasnak egy uránérc-telep.
Magyar atomerőműbe magyar uránt?!
A mecseki uránt nem itthon használnák fel, hanem várhatóan az oroszországi Majakban dúsítanák és gyártanának nukleáris fűtőelemeket belőle. A kibányászott és dúsított uránt csak néhány országban tudják feldolgozni, például a hírhedt orosz létesítményben. Ha felépülne a Paks II atomerőmű, akkor nem Mecsekből szállítanák az uránt Paksra, hanem az orosz nukleáris fűtőelem-gyárból.
Gyanús titkolózás a projekt körül!
A zavaros hátterű Magyar Urán Resources Kft. (korábban Wildhorse) beruházó cégnek még honlapja sincsen, nemhogy a beruházásról nyilvánosan elérhető információja (a hatóság által elutasított környezeti hatásvizsgálaton kívül). Nincsenek nyilvános tanulmányok a projekt gazdaságosságáról vagy munkahelyteremtő hatásáról, csupán üres ígéretek a beruházó nyilatkozataiban.
Nem ez a jövő!
A korábbi uránbányászat öröksége ma is súlyos terheket jelent a környékre. A környezet- és egészségromboló hatások eltűntetésére a bányák rekultiválásának 30 milliárd forintos költsége és az uránbányászoknak kifizetett „halálpénz” se volt elég. A bányászat nyomai jelenleg is láthatóak, a mecseki források csak részben tértek vissza, a valamikori bányászok közül sokan idő előtt meghaltak. Bár néhányan nosztalgiával gondolnak vissza a bányászéletre, a 21. században már elfogadhatatlan, hogy a tisztességes megélhetés biztosítása ilyen mértékű egészség- és környezetkárosítással járjon.
Nem biztosít valódi munkalehetőséget!
A tervezett uránbánya csupán a korábbi bányászati termelés töredékének, kb. 540 embernek adna munkát a beruházó tervei szerint. Az uránbánya elriaszthatna más iparágakat, hátrányosan érintené a pécsi és mecseki turizmust. Az uránbánya nem válasz a munkalehetőségek hiányára Pécsen és környékén, hanem épp elmélyítheti a gazdasági kilátástalanságot.
További információk a témában a linken.
Petíciónkhoz eddig az alábbi szervezetek csatlakoztak:
Muszáj Természetvédelmi Koordinációs Egyesület
World Information Service on Energy
Magyar Természetvédők Szövetsége
Mátyás Eszter, Energiaklub Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével
E weboldal adminisztrátorának bejelentéseA petíciót lezártuk, és az aláírók személyes adatait eltávolítottuk.Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adatok kizárólag törvényes okból kifolyólag kerülhetnek tárolásra, valamint azt, hogy az adatokat a lehető legrövidebb ideig tárolhatják. |