A Kúria szervezzen devizahiteles konferenciát (2016 tavaszán) - 2016 ŐSZÉN !!!

Erre ha összejönne 1 nap nem lenne elég...

Ez a rengeteg petíció csak a SEvizahitelesek kifárasztására jó, és arra, hogy az aláírásával azt higgyék, hogy tettek valamit, egyébként semmi értelme. Várom a véleményemmel ellentétes KONKRÉT érveket, amelyben valaki be tud számolni legalább EGY petícióról, amellyel bármilyen eredményt el lehetett érni.

A tisztességes eljáráshoz való jog, az az Alaptörvényben bízosított jog! Nem korlátozhtó semmilyen förum által! Velejárója az, hogy a bíróságnak a tisztességes eljáráshoz való teljes jogot bíztosítani KELL, és azt semmilyen Kúria nem korlátozhatja, és igazság szerint még a jogalkotó sem,akinek az általa "Gránit szilárdságúnak" mondott Alaptörvényből, és a régi Alkotmány már meghozott határózatai alapján, levezethető az Állam,( a jogalkotó) azon kötelessége hogy védje a fogyasztót, a fogyasztó jogait az eröfölényben lévő szolgáltatóval szemben. Pláne nem vissza menőleges jog alkotással, védje a szolgáltató bankokat, mint ahogy tették ezt eddig,semmibe véve a hazai, és az Europai jogokat, azokat zsínórba megsértve, a hazai fogyasztóvédelmi törvényektől kezdve, az erősebb Europai fogyasztó védelmi törvényeken át.. Ha és amennyiben a bíróságok továbbra is meg próbálják a bankok bemondásra elfogadni azt, hogy ezek mögött a "deviza-alapú" hitel/kölcsönök mögött volt állitólag "deviza" úgymond portfólió szinten, elfogadva a szóbeli bemondást, nem a számiteli törvényeknek megfelelő, tételesen, összefszerüen az adott kölcsönhöz levezetett módon, bízonyiték nélkül, akkor kezdják el feltölteni a bíróságok kasszáját a kártéritések kifizetésére az adósoknak, mivel az adósok/fogyasztók, nem fogják annyiban hagyni hogy a jogaikat sárba tiporják, és utólagosan a bíróság szinte biankó szerződést irjon meg helyettük, megmondva azt hogy mi is volt a fogyasztok akarata évekkel ezelőtt, a fogyasztók helyet. ávégig fogják járni a hazai jogorvoslati helyeket és ki fogják vinni TISZTESSÉGES RÉSZLEHAJLÁS MENTES, CSAK A JOGSZABÁLYOKAT FIGYELEMBE VEVŐ BÍRÓSÁGHOZ.  Europai jog ellenes, a bízonyitási kényszer megforditása a fogyasztókra. A szolgáltatóknak KELL, bízonyitania azt, bízonyitékokkal, TÉTELESEN,  hogy Ők a törvénynek meghfelelően minden hozzájuk forduló fogyasztót, TÉTELESEN,  MINDENRE KITERJEDŐEN, A HITELHEZ KAPCSOLÓDÓ HÁTTÉRSZERZŐDÉSEKRE KITERJEDÓEN, itt gondolok pl. a KÖLCSÖNHÖZ SZOROSAN KAPCSOLÓDÓ  JELZÁLOGLECVÉL KIBOCSÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERZŐDÉSRE, STB. aZ EUROPA  jogszbály azt mondja ki hogy " ha a tisztességtelen szerződési feltétlk elhagyásával a szerződés teljesithető, az továbra is köti a feleket, de amennyiben a fogyasztó FOKOZOTTABB VÉDELMÉT a szerződés semmisége bíztosítja akkor azt KELL alkalmaznia a nmzeti bíróságnak. A szerződésből ki kell hagyni a tisztességtelen részeket, de BELEÍRNI CSAK A FOGYASZTÓ FOKOZOTTAB VÉDELMÉT BÍZTÓSIÓ JOGSZABÁLYT LEHET CSAK ALKALMAZNI." Azárt a Tisztelt Kúria ne akarja már meg mondani az ügyet vízsgáló bírónak hogy mit vízsgálhat és mit nem, mihel a bírói eskű, a "hatályos" Alaptörvény, az Europai jog is kimondja hogy a bíró nem utasitható. Ezzel a megmondással viszont a Kúria utasitja a bírókat hogy hogyan, és mit vizsgálhat, holott a polgári pereknél az ügy ura a felperes. A fogyasztó nem korlátozható a szolgáltatóval szemben, mert az ugynevezett "fegyverek egyenlősége" jog sérül, azzal ha a bírókat ugymond a "gyorsabb ügyvitel" miatti megmondom mit vízsgálhatsz, mit vizsgálhatsz, mondással korlátozzák, ez megint a régi Alkotmány, a új "gránit szilárd" Alaptörvény, és az Europai jogszabályokba ütközik.

Mert meggyőződesem lett röviddel a hitelfelvételt követően, hogy egy nagy csalás. Az ügyben mind a mai napig nem történt elfogadható eljárásjogi döntés. Ami eddig történt az a csaló bankok javát szolgálta. Teljes meggyőződésem, hogy ezt a kérdést nen a kúriának, hanem az ügyészségnek kell a helyére tenni, mert ugyanis bűncselekmény áldozata minden dev. hitel felvevő. m

#24: -