Gyermekeink jogaiért

#25: -  

 Higgye el, hogy akkor is lesz még mire költeniük a családoknak ahhoz, hogy fejleszthessék és ellássák a gyermekeket, ha kapunk egy kis támogatást(szakmai,anyagi,bármi)

El se tudja képzelni mi kiadással jár.Örüljön neki, hogy magának nincs ilyen problémája.Elcserélném ezt a krétavásárlásra....

Egy Down-os és egy ADHD-s, 3-as részképességzavaros gyermek anyukájaként és gyógypedagógusként IS! 

Mert tanitottam serult gyermeket , aki nagyon sokat valtozott attol,hogy befogadtak! Egyenloek vagyunk!

#160: -  

Ezt nagyon jó volt olvasni :-)

Azért írtam alá ezt a petíciót, mert ma egy önellátásra képes autista, ha fel akarja vállalni az autizmusát, nincs helye a munkaerőpiacon, vagy képességeit és igényeit jócskán alulmúló lehetőségecskék és rém tájékozatlan leendő munka-társak böködik a szemét. Ha titkolja, elvergődik és egy idő után minden munkával töltött nap, aztán minden nap kínszenvedés lesz.
Attól, hogy valaki másmilyen, még lehet jó munkaerő, sőt jobb is a megszokottnál.
Nagy szükség van a korai felismerés, a fejlesztésekhez, más segítséghez való hozzájutás mellett a korrekt, naprakész ismeretterjesztésre, hogy a ma másmilyen felnőttjei és a holnap másmilyen felnőttjei is egy jobb világban élhessenek, a segítőinknek pedig ne büntetés legyen a létezésünk.
Magam is egy rejtőzködő autista vagyok.

#23: - Re:  

Lám, lám, mi mindenre jó az anonimitás...
Autista vagyok. Harmincéves elmúltam, mire végre kiderült, mi a nagy titok, mert a tüneteimet pl. korábban elszenvedett súlyos bántalmazások következményének tartották. A bántalmazásokról nem a családom tehet.
Családomban az autizmus öröklődik, méghozzá főleg nőkben.
Egyikünk sem érzi azt, hogy a családunk vagy az autizmus tönkretette volna az életünket.
Viszont azt nagyon is éreztük/érezzük, hogy jó lett volna a korai felismerés/fejlesztés, vagy hogy csődbe ment a családunk, csak mert nem kaptuk meg a kellő támogatást és a szükséges befogadó szemléletet (kettőnknek van hivatalos diagnózisa, a többieknek elég a puszta tudás és az a tudat, hogy kettőnknek és minden segítőnknek min kellett - kell  keresztülmenni nap mint nap).
Jó lenne, ha nem kellene letagadnunk az autista mivoltunkat, mert az azt jelentené, hogy a társadalom, a munkáltatók, munkatársak tisztában vannak azzal, hogy az autizmus nem egy művészeti irányzat vagy rémséges, kontrollálhatatlan, veszélyes elmebaj és például nyugodtan használhatnánk segédeszközöket vagy csökkenthetnénk más módokon a szenzoros túlterhelést a munkaállomásunkon, esetleg elkerülhetővé válnának bizonyos kellemetlenségek (esetemben ölelgetés, kézfogás). Néhányunknak életreszóló segítség kell. Ma, ha betölti az érintett a 16. évét, eltűnik a térképről.
Ha elmegyünk bármilyen orvoshoz, nagy valószínűséggel nincs tisztában avval, hogy az autizmus hogyan befolyásolja az ő munkáját, mire kell másképp figyelnie. Vagy ami még rosszabb: kőkorszaki vagy teljesen abszurd információi vannak. Nem is tudom, melyik a veszélyesebb ránk nézve.
Az autista is ember, ahogy a siket, vak, másképpen másmilyen emberek is. Tessék összeszedni a bátorságot és megismerkedni velünk, másmilyenekkel.

#163: Aspiláng -  

 Nagyon szèpen köszönjük a hozzászólását .

#164: Aspiláng - Re: Re:  

 Nagyon köszönjük amit leírt

#25: -  

 Dehogyisnem követelőzni kell!! Azért nincs pénz a szükséges területeken, mert mások másra szétlopják!

Hát ne lopjanak!

Autista spektrumzavaros kislányom lévén , nagyon elkeseredett vagyok az Ő jövőjét illetőleg! Azt látom, sehol sem kapja meg a neki kijáró fejlesztést! Öt iskolában jártunk, a jelenlegiben sem történik semmi különleges, ami az ő javát szolgálná, sőt??!! Egyáltalán ki tud foglalkozni szakemberként ezekkel a gyerekekkel? Mert az eddigi tapasztalat, nem erről árulkodik! Aztán itt van a hülye szakértői vélemény, / na ott aztán tudnak!!!!/ - ami teljesen ellentmond egy kórházban megállapitott 6 orvos által megfigyelt megtapasztalásnak! A kislány 7 éves kora óta gyönyörűen ir, olvas,de a memorikus tanulásban megsegitésre szorulna! Fejlesztésre, korrepetálásra, ami sehol nincs!!! Anyuka itthon fejleszt!! Segit dolgozatra felkészülni, a mindennnapi leckék itthoni megirásában...stb... Elképesztő,  hogy mennyi megpróbáltatás, megkülönböztetés éri a kislányom!  Napokig tudnék irni a minket eddig ért sérelmekről, igazságtalanságokról!!! Nehéz elképzelni , hogy itt valaha is változni fog valami pozitív irányba!
Elkeserítő és félelmetes ami Magyarországon zajlik, ugye tudjuk, hogy nem csak a mi problémánkat vagy az oktatást érintve... !!! Mi másfelé kandikálunk, mert nem hagyom szolgasorba dönteni, autista otthonba zárni a gyerekem!!! Köszönöm a petició megírójának és nektek kedves szülők hogy számos gondjainkban hasonlóan érzünk és gondolkodunk!  Mindenesetre Hajrá Szülők, Hajrá Tanárok és Hajrá Gyerekek!!!! Reménykedést, Sikert kivánok Mindenkinek!

#23: - Re:  

 Ha most itt lenne velem szemben, gondolkodás nélkül szembeköpném!!!

Szerintem fogalma sincs arról, amihez baromi "okosan" hozzászólt! Valószínüleg csupa ilyen "értelmes" és hozzáértő ember ül az oktatásügy csúcsán, ezért tartunk most ott, ahol.... Tartsa meg az ilyen idióta megjegyzéseket magának, vagy a "barátainak"!

Elnézést mindenkitől, de mélységesen felháborított ez a hozzászólás!!! MEGOLDÁS KELL, nem az ilyen mocskolódás!!!!