A Schmitt Pál doktori címét illető plágiumgyanú kivizsgálásáért

#453: Andrássy Tamás - Szomorú tény - javaslat

Egyetemi munkám és szakmai folyóiratok szerkesztőbizottságában, referálásában való részvételem miatt időről-időre utána kell néznem egy-egy erősebb vagy haloványabb plágium-gyanúnak. Emiatt sem értem, hogy egy az ilyen gyanú kivizsgálásában való részvételnek az adott szakterületen való jártasság miért is lenne feltétele akkor, amikor már nem kell keresgélni azt, hogy vajon ki írhatott le korábban valami hasonlót. Ebben a fázisban a tények megállapításához már elég az összehasonlítandó művekhez való hozzáféres, a nyelvtudás, és a plágiumra vonatkozó szabályok ismerete. A bizottsági döntés tekintélyének megalapozásához helyes, ha erkölcsi és tudományos tekintéllyel is rendelkeznek a bizottság tagjai. De ha ilyen a sporttudományban nics, vagy egyik sem vállalja a feladatot, akkor miért ne lehetne felkérni csillagászt, orvost, művészettörténészt, stb? (A sporttudomány képviselőinek amúgyis megrendült éppen a tekintélye amiatt, hogy kiderült: jegyzetapparátus, hivatkozások nélküli tézist is summa cum laude fokozatra javasoltak.) Ez a leszűkítés csakis akkor lehetne indokolt, ha a SOTE nem SP tézise és más, korábban már beazonosított munkák összehasonlítását várná a bizottságtól, hanem esetleg más olyan művek felkutatását is, amelyeket plagizált a tézis. Ha ez utóbbi lenne a helyzet, és valamennyi kvalifikált sporttörténész elhárítaná a közreműködést, akkor a következő lépésben vagy valamilyen más történészekhez kellene fordulni, vagy magyarul nem tudó sporttörténészekre kellene bízni, hogy hiteles fordítás alapján ítéljék meg SP dolgozatának eredetiségét. Máskülönben arra a következtetésre jutnánk, hogy a tézis eredetiségének vizsgálatára egyetlen elismert és jelenleg művelt tudományterület képviselői sem vállalkoznak, így aligha volt bármilyen fokozat adható rá.

Tóka Gábor