A Schmitt Pál doktori címét illető plágiumgyanú kivizsgálásáért

#470: -

Minden mondata arról árulkodik, hogy

1. fogalma sincs, mit jelent egy PhD megírása: nem vágás-másolás, az biztos, hanem sok év nagyon komoly munkája;

2. fogalma sincs, milyen feltételekkel minősítettek át kisdoktorikat PhD-vá: két nyelvvizsga, az eredeti kisdoktori summa cum laude minősítése ÉS számos, lehetőleg nemzetközi, tudományterülettől függően esetleg könyvterjedelmű, akár még hivatkozott publikáció EGYIDEJŰ megléte is volt a feltétel;

3. fogalma sincs arról, hogy a PhD után -- a világon igen ritka kivételként, ha nem egyenesen egyedül állóan -- Magyarországon további fokozatok és minősítések is vannak: habilitáció, akadémiai doktori, akadémiai levelező tagság, akadémiai rendes tagság

4. ettől függetlenül: a világ nagy részén a PhD maga a tudományos fokozat -- nem gondolom, hogy le kellene becsülni azt, aki megszerzi

5. a kisdoktorok nagy része mai mércével nézve is komoly tudományos munkát végzett. Arról nem tehetnek, hogy ez a tevékenységük olyan korszakra esett, amikor még nem volt PhD.

#476: - Re:  

 Csak a Ph.D.  számít tudományos fokozatnak, a többi más jellegű minősítés. A habilitáció egyetemi területen jelenti azt, hogy egy bizonyos egyetem elismeri a habilitált személyt olyan kvalitásnak, aki előadásokat hírdethet meg és tarthat az adott egyetemen. A többi az MTA-n belüli minősítés, de nem tud. fokozatok.

#478: Kovács Péter - Phd újra

Nem minősítette át a fokozatot, ez már kiderült, és most már az is nyilvánvaló, hogy miért.

Hogy szerette volna, és tudott a lehetőségről, az is világos, két okból, az egyik, hogy a nemzetközi életrajzában PhD fokozatot ír. A másik apróságnak tűnik, de még nem esett szó róla. Az interjúkötetében közli, hogy "filozófiatörténetből" van doktorija, és ez szúrt szemet a HVG számára. Nekem emellett úgy tűnik, hogy itt valami homályos utalásról van szó magának a PhD fokozatnak a nevére, mintha egy kevéssé tájékozott ember igyekezne nagyot mondani az övéinek.

#453: Andrássy Tamás - Szomorú tény - javaslat

Egyetemi munkám és szakmai folyóiratok szerkesztőbizottságában, referálásában való részvételem miatt időről-időre utána kell néznem egy-egy erősebb vagy haloványabb plágium-gyanúnak. Emiatt sem értem, hogy egy az ilyen gyanú kivizsgálásában való részvételnek az adott szakterületen való jártasság miért is lenne feltétele akkor, amikor már nem kell keresgélni azt, hogy vajon ki írhatott le korábban valami hasonlót. Ebben a fázisban a tények megállapításához már elég az összehasonlítandó művekhez való hozzáféres, a nyelvtudás, és a plágiumra vonatkozó szabályok ismerete. A bizottsági döntés tekintélyének megalapozásához helyes, ha erkölcsi és tudományos tekintéllyel is rendelkeznek a bizottság tagjai. De ha ilyen a sporttudományban nics, vagy egyik sem vállalja a feladatot, akkor miért ne lehetne felkérni csillagászt, orvost, művészettörténészt, stb? (A sporttudomány képviselőinek amúgyis megrendült éppen a tekintélye amiatt, hogy kiderült: jegyzetapparátus, hivatkozások nélküli tézist is summa cum laude fokozatra javasoltak.) Ez a leszűkítés csakis akkor lehetne indokolt, ha a SOTE nem SP tézise és más, korábban már beazonosított munkák összehasonlítását várná a bizottságtól, hanem esetleg más olyan művek felkutatását is, amelyeket plagizált a tézis. Ha ez utóbbi lenne a helyzet, és valamennyi kvalifikált sporttörténész elhárítaná a közreműködést, akkor a következő lépésben vagy valamilyen más történészekhez kellene fordulni, vagy magyarul nem tudó sporttörténészekre kellene bízni, hogy hiteles fordítás alapján ítéljék meg SP dolgozatának eredetiségét. Máskülönben arra a következtetésre jutnánk, hogy a tézis eredetiségének vizsgálatára egyetlen elismert és jelenleg művelt tudományterület képviselői sem vállalkoznak, így aligha volt bármilyen fokozat adható rá.

Tóka Gábor

#481: tokagabor - Re: Szomorú tény - javaslat

Elfelejtettem hozzátenni, hogy ugye ilyen esetben az összes többi korábban adományozott sporttudományi cím indokoltsága is megvizsgálandó, az ezek szerint csupán imposztorok által művelt tudomány egyetemi katedráinak helye sóval hintendő be, azok kihúzandók az ilyen-olyan tudományos ösztöndíjak illetve kutatási támogatások alapján művelhető területek listájáról, és így tovább.

#43: Stephane Forgach - Hallgat minden Szervezet

Azt hiszem azoknak kellene ebben a kérdésben állást foglalni, akiknek volt bátorságuk hasonló esetben az alkamatlannak ítélt dolgozatot elutasítani.

#485: -

Roviden: nincs igazad, azt hiszem.

A pontos, reszletes labjegyzetes hivatkozas (az irodalomjegyzeken tul) mar 1992-ben is kovetelmeny volt. Ezt jol mutatjak az akkor irt kisdoktorik, amiknek az osszeveteset tobben is elvegeztek a botrany kirobbanasa ota. Ebben tehat tevedsz. Az elnok kisdoktorija jo esellyel az 1992-es kovetelmenyeknek sem felelt meg. Ha nem MOB elnokkkent vedi meg, es nem a donto tobbsegben (5-bol 4) a sajat beosztottaibol allo bizottsag elott, akkor ez feltehetoen ki is derult volna.

Az pedig, hogy esetleg mas is csalt a kisdoktorival (nem ketlem, hogy elofordult), NEM ERV amellett, hogy egy - mostanra eleg nyilvanvalonak tuno - plagiumot ne kelljen objektiv modon kivizsgalni. (Erted: a te logikad azt jelentene, hogy mivel egyszer valaki nem bukott le autolopassal, ezert aztan mindenkinek szabad autot lopnia.) Egyreszt ez kiderult, ellentetben a tobbi, csak feltetelezett plagiumuggyel. Masreszt pedig itt a nemzet egeszet megjelenito allamelnokrol van szo, akinek a tisztazasa az egesz orszag erdeke. Kell egy pontos, objektiv, nyilvanos vizsgalat, ami megallapitja, hogy mi tortent, es vagy tisztazza az elnokot - vagy nem. A lenyeg az atlathatosag, az objektivitas es az ellenorizhetoseg.

Azért a 180 oldal szó szerinti másolás nem azonos a felhasznált irodalom fogalmával, még akkor sem, ha az egészet idézőjelbe tette volna. Az olyan apróságoktól, mint a megelőző és utólagos pubkikáció most ne is beszéljünk. Ez is ballib hisztéria? De ha már ki  akarjuk terjeszteni az érdekeltek körét, érdemes lenne megnézni, hogy a különböző lovagrendek New Yorkban található nyomdái hány doktori "oklevelet" nyomtattak magyar megrendelésre.

#489: Egry Gábor - Statisztika, további adatok

Mindez 2243 aláírás alapján.

#490: Egry Gábor - Re: Statisztika, további adatok 

Én is teljes meggyőződéssel az aláírók között voltam.

Az ízlésemnek viszont nem felel meg, hogy ebből szociológiai vizsgálatot csináljunk. Aki aláírt, az aláírt, aki nem, az nem. A világ az ilyen egyszerűsített statisztikáknál lényegesen bonyolultabb.

#474: - Re: Re: Re: Re:  

#491: - Re: Re: Statisztika, további adatok

Azért nem árt az efféle statisztika, mivel sokan "láthatatlanul" írták alá...

#478: Kovács Péter - Phd újra

1985. évi I. oktatás törvény szerint dr. univ. tudományos fokozat.

Azt követő felső oktatási törvényekben (1993. évi LXXX. törvény, 2005. évi CXXXIX., 2011. évi CCIV.) rendezték a kérdést:

-dr. univ.-t szerzettek megőrzik a címüket,

-dr. univ. nem tudományos fokozat,

- kandidátusok kérelem alapján átminősíttethetik a tudományos fokozatukat PhD-vé.

#488: Egry Gábor - Statisztika, első adatok

Esetleg elküldeni a teljes, aláírt listát a SOTE-nek is? (Nyilvános az egész, nyilván tudnak róla.) Arra az esetre, ha nem találnának elég embert a bizottságba.

Valaki már javasolta korábban, hogy a listát aláíró, fokozattal rendelkező emberek - főképp nyilván a nagydoktorok, akadémikusok, de akár "sima" PhD-sek is - jó eséllyel szívesen részt vennének a vizsgálatban, ha már egyszer az aláírásukkal kiálltak a szükségessége mellett.

Egy próbát megérne szerintem.

#491: - Re: Re: Statisztika, további adatok

Ez nem statisztikai vizsgálat, csupán egy adatsor, nem kerül összehasonlításra semmivel, nem végzek rajta statisztikai műveleteket sem. Az aláírók egy része nem enegdi a nyilvános felületen megjeleníteni a nevét nyilvánosan és nem tudom, hogy ebben az esteben az aláírók listája eljuttatható-e a címzettekhez minden további nélkül? (Megfelelő betekintést biztosítani nem feltétlenül ugyanaz.) Az ilyen adatsor jelzi, hogy az aláíróknak közük van a tudományos élethez, mutathatja, hogy marginálisak-e vagy sem. 

Másfelől a megjelenített nevekből bárki készíthet egy hasonló adatsort, ezt nem lehet megakadályozni. Akár még egy statizstikai vizsgálatot is megkísérelhet.

#488: Egry Gábor - Statisztika, első adatok

Kedves Gábor!

Jómagam örülök, hogy kigyűjtötted ezeket az információkat, – amely egy nagyon fontos tény is jelez: a tudományos fokozattal rendelkezők, illetve az arra aspirálók, kiállnak a tisztességért, „megvédik a mundér becsületét”.

#494: - Re: Phd újra

Köszönöm 494, így már világos jogilag is, és egyben válasz arra, a felvetésre, hogy akkor ez meg ez volt a szabály, és nem kellett lábjegyezet, hivatkozás, stb. Teljesen mindegy mi kellett, nem tudományos fokozat, ergo tessék törölni az életrajból a PhD-t.

Kiindulópont: annyi a légy a levesben, hogy inkább leves van a legyeken.

Adat: a legyek szeretik a levest, de akik a levest szeretik, nem szeretik a legyeket.

Végkövetkeztetés: dr. univ ez esetben "külföldiül" S.D. vagyis sport doki, az orvos-doktor M.D. példájára, vagyis nem Ph.D.

Zárójelben: Akkor nem plágium, ha nem dolgozat. Illetve akkor is plágium, de akkor nem doktor.

#485: -

A "Ballib hisztéria!" úgy értendő, hogy ha valaki elvárja a tisztességet bárkitől, akkor az már biztos jele annak, hogy ő baloldali? És értsük akkor úgy is, hogy egy rendes jobboldalit meg arról lehet megismerni, hogy az lelkesen támogat bármilyen tisztességtelenséget, ha az éppen jobboldalt van? Én ezt nem akarnám így érteni, meg is bántanám vele a tisztességes jobboldaliakat, ha ezt hinném, de másképp meg hogy lehet mégis érteni?

Ahhoz meg, hogy 1992-ben mi volt szabály, és mi nem: higgyük már el, mert tényleg úgy van, hogy az idézőjel nem "az elmúlt nyolc év" mocsok találmánya, nagyon régen ott van az a magyar írásjelek közt, és legjellegzetesebben éppen arra használjuk, hogy ha valamit valakitől szövegszerűen átveszünk (akár közvetlenül, akár fordításként), akkor azt kötelezően idézőjelbe tesszük, és ezt a szabályt még csak nem is a 90-es években találták ki, hanem sokkal, de sokkal régebben. Idézőjel nélkül idézni bármit már elég régóta egyértelműen csalásnak számít (1992-ben biztosan), hiszen aki így jár el, azt akarja elhitetni az olvasóval, úgy akarja beállítani a dolgot, hogy az az ő eredeti teljesítménye, és őt kell érte megdicsérni és jutalmazni, mikor pedig az csak másvalaki teljesítményének a jogtalan és tisztességtelen eltulajdonítása. Az idézőjel elhagyását pedig sohasem pótolta a forrás feltüntetése a szakirodalomban (ma sem, és 1992-ben sem, még kisdoktori értekezésben sem – csak hogy legyen már ez is világos), hiszen az nem mutat semmit abból, hogy milyen részek vannak onnan szó szerint átvéve a szövegben, mettől meddig, és milyen mértékű az idézés.

Legalább annyit pedig egészen biztosan kellett hogy tudjon minden kisdoktori értekezés szerzője is már 1992-ben is (pláne ha nem is tizenéves kamasz volt, hanem meglett, 50 éves férfi), hogy a dolgozatírás azt jelenti, hogy az ember ír egy saját szöveget, ő maga, és nem innen-onnan puskázza össze. Lehetetlen, hogy ezt ne tudta volna bármelyikük is, hiszen az iskolás gyermek szokott ugyan puskázni, de azt még ő is nagyon jól tudja, hogy azt nem szabad, azért is dugdossa annyira a puskát a tanár elől.

Ez ennyire egyszerű, nem nehéz megérteni, és akkor nem kellene mindenáron mosdatni a szerecsent.

#491: - Re: Re: Statisztika, további adatok

Rettentően egyetértek!