És mit érnek vele, ha a nagy kutatás közepette semmilyen értékelhető bizonyítékot nem tudtak előásni? Oberle pl. még egy nyamvadt grafikont sem képes leolvasni, és azt hiszi, hogy ha mindössze 20 véletlenszerű mérésből 3 órás volt a legtovább megmaradó kondenzcsík, akkor annál soha nem lehet hosszabb és punktum. Kb. ilyen szinten van az összes ökörség, amit előadott.

Az sem zavarja a szakértő urakat, hogy a HAARP lassan már egy éve leállt és egyébként sem volt képes mindarra a sok baromságra, amit neki tulajdonítottak?

No nem mintha a Whale.to, Naturanews és hasonló színvonalas oldalak olvasása kutatásnak lenne nevezhető...

#2166: KissAdam -

Eszetek az sok van, csak nem gondolkodásra!... :D
Mínusz 40 Celsius fok körüli környezeti hőmérséklet szükséges a kondenzcsík létrejöttéhez. (-38 C alatti)
Ez mind az 1993-as US Air Force, mind az 1996-os NASA SUCCESS programból kiolvasható.
Könnyen leellenőrizhető, hogy milyen magasságokban van ilyen hőmérséklet, például ezen az egyetemi oldalon: http://weather.uwyo.edu/upperair/sounding.html
98%-ban 8000 (nyolcezer) méter felett van ilyen környezeti hőmérséklet. A -40 Celsius fok mellé túltelítettség is szükséges (Gyengébbek kedvéért: http://www.ng.hu/Tudomany/2013/06/csik_alaku_felho_az_egen).
A kondenzcsík azért nem maradhat állandóra vagy hosszú órákig az égen, mert keletkezéséhez bizonyos hőmérsékletkülönbségnek kell lennie a kondenzcsík csóvája és a környezet hőmérséklete között, ez az 1996-os NASA vizsgálatból egyértelműen kiderül. A másik, hogy a hajtóműből kiáramló részecskék a gravitációnál fogva a talaj felé mozognak, azaz lefelé hullanak, miután a turbulencia és egyéb levegőmozgási folyamatok lelassulnak, illetve leállnak. Tehát az előbb említett hőmérsékletkülönbség nem lehet állandó, főleg ha még légmozgás (pl. szél) is van abban a magasságban és a részecskék nem maradnak egy helyben a repülőgép mögött. Ezért van az, hogy a kondenzcsík keletkezése után vagy rá pár tíz percre hamar szétoszlik. Csak a legkedvezőbb (!) légköri körülmények között maradhat fenn néhány óráig az égen, kivételes esetben, ez is kiolvasható az 1996-os NASA vizsgálatból. Azt ugye senki sem gondolhatja komolyan, hogy 3-4000 méteres magasságokban folyamatosan a legkedvezőbb légköri feltételek vannak, bizonyos országok szinte teljes területén...
Az esős, párás időben a szárnyak által keltett párakicsapódást meg a sugárhajtású gépek gyors helyzetváltoztatásakor a szárnyvégeken, törzskiszögelléseken létrejövő (rövid idejű, ideiglenes) aerodinamikai kondenzcsíkokat meg felejtsük el, azokat nem a hajtómű működése okozza.
Egyébként chemtrail anyagot ki lehet engedni a repülőgépre szerelt tartályból, a szárnyakból és a hajtómű kiömlőnyílásán keresztül is. Mivel az alumínium-oxid és a bárium-titanát is fehér, por állagú, így a magasban elég nehéz megkülönböztetni, hogy kondenzcsík keletkezik vagy chemtrail-t enged ki a hajtómű.