#9548: Vidéki, aki Lukrécia - is - Re: Re: Re: saskabaré

. "A Kádár korszakban 40 év alatt ennyi disznóságot nem követtek el, mint ez a kormány a rövid két éve alatt,"

Te azért nagyon el vagy tévedve. Megfeledkezel róla, hogy tízezreket tettek besúgóvá, jelentett a feleség a férjéről, az apa a fiáról, a főnök a beosztottjairól és embereket csuktak börtönbe az ú.n. "izgatás" című gumipatragrafus segítségével.

Valóban megvetem azt a politikai rendszert. Meg vagyok lepve, hogy rendszeresen nyaraltál Ausztriában és nem vetted észre a különbséget egy diktatúra és egy polgári demokrácia között. Nekem észre kellett vennem, mert felfüggesztettet kaptam államellenes izgatásért. És nehogy azt hidd, hogy ellenzéki voltam, vagy valamiféle partizán. Igen könnyen lehetett ilyesnmit a nagy semmiért is kifogni.

Különben én sem gyűlölöm a gyurcsányit, inkább csaj sajnálom.

Egyébként elismerem, nem Ausztria vagy Svájc lett országunkból 89 után, hanem inkább az ipari forradalom korabeli Anglia., de ez nem menti fel a Kádár rendszert a bűnei alól.

#9551: filiszteus - Re: Re: Re: Re: saskabaré 

 Te Fili!

Ennyi besúgó a 40 évben sem volt, mint amennyi ma kis hazánkban található. Nézd meg, hogy akinek szikrányi szerepe van a mai politikai életben, az érezheti Áder úr 2002-es ígéretét, miszerint "minden baloldali érezheti a nyakán jeges leheletünket". Hát fázik is mindenki nyaka. Ez a mai politikai rendszer termelte ki az igazi besúgókat. A 40 év alatt nem volt annyi, mint ma, ebben biztos vagyok.

Más: belehalnál, ha nem gyurcsányiznál? Egyszer elkezdek vonázni, annak nem lesz jó vége. Egyet jegyezz meg, nem akarom, ne provokáld ki.

Még más: Igen, 1964-től, míg diák voltam, minden teljes nyári szünetet az ausztriai rokonoknál töltöttem nyelvtanulás céljából. Ez úgy zajlott, hogy: Első nyáron első héten Bécs, ismerkedés mindennel, ami belefér, utána levittek Reichenauba egy osztrák családhoz, ahol a nagyobbik gyermekkel egyidős voltam. Na, itt vagy mondtam németül, amit akartam, vagy tátottam a számat. Első délután  rá kellett jönnöm, hogy ha szomjas vagyok, akkor nem mutogatok, hanem ich bitte ein Glas Wasser. Második nyáron Bäbysitter voltam Baden bei Wien-ben, ez is jó nyelvtanulás volt. Mai eszemmel másképpen látom, akkoriban nagyon megszenvedtem, mert én úgy éreztem magam, mint egy cirkuszi mutatvány a vasfüggönyön túlról, akin kint csodálkoznak, itthon irigykednek, hogy nekem milyen jó, én nyugaton nyaralok, mikor más meg a Balatonra se jut el, a családon belül meg a szegény rokonnak éreztem magam, főleg nagynéném férje miatt. Később persze sok minden változott, az öreggel is jó lett a kapcsolatom, nagynénémmel jobb, mint a saját lányával, de ehhez mindannyiunknak fel kellett nőni. Én voltam a villámhárító nagynéném és unokanővérem között. Milyen kegyetlen a világ, a gyerekkoromból ma már ő az egyetlen élő rokonom, ő Párizsban él, oda ment férjhez. Ebből aztán természetesen következik, hogy Párizsban is eltöltöttem nem egy szabadságot, hál'Istennek a fiammal is.  Ma már nevetünk mindenen, ami valamelyikünknek sérelem volt, gyerekként másképp éltük meg. Én itthon megkaptam, hogy "bezzeg a Juli", ő ott megkapta, hogy látod, az unokahugod mennyivel háziasabb, mint te?  Ez lányoknál másképp cseng le, hidd el nekem. Én nem jól éltem meg, nem szerettem gyerekként azokat a nyarakat. Sorolhatnám még a többi nyarat is, de indiferens, ez az első kettő volt a meghatározó.

Örülök, hogy ma nem kell hozzá útlevél, ha az ember ki akar ruccanni Bécsbe, vagy a határon túlra egy szelet Wiener Schnitzel-t bekapni, vagy a Theater an der Wien-ben megnézni egy darabot. Ma lehet menni, csak nagyon szűk a réteg, aki megengedheti magának. Ma annyi valutát váltassza, amennyit az erszényed megenged, a fiatalságunk idején én a látogató útlevelemmel kiváltottam 5 dollárnak megfelelő Schillinget, aki túrista útlevéllel ment, az 50 dollárt is kiválthatott. Rengeteg ismerősöm él Bécsben, az unokanővérem ahányszor jön Páizsból szól, hogy mikor érkezik, menjek, legyünk kicsit együtt. Lehet, hogy megbonyolítottam  az életemet azzal, hogy vidékre költöztem, így nehezebben mozdulok, mert először fel kell mennem Pestre, ha tovább akarok utazni, de az árak is olyan magasra szöktek, hogy százszor meggondolom, hogy elinduljak, pedig nekem csak utiköltségben kell gondolkodnom.  Ettől, hogy szegényebb az ország, nem érzem magam szabadabbnak. Tudnék hosszasan filozofálni erről, most fáradt vagyok hozzá.

Így a végén megkérlek, hogy Gyurcsányt ne gyurcsányizd, mert engem bosszantassz vele. Megköszönöm.

Jó éjt.

#9551: filiszteus - Re: Re: Re: Re: saskabaré

NEM HINNÉM, HOGY GYURCSÁNY FERENC MINISZTERELNÖK URAT NEKED KÉNE SAJNÁLNI!!!!!!  EZ TALÁN LEGFELJEBB FORDITVA LEHETNE. GYURCSÁNYNAK FERENCNEK A KISUJJA TÖBBET ÉR, MINT AZ EGÉSZ FIDESZ JOBBIK FRAKCIÓ!!!!!!!

A KÁDÁR RENDSZERBEN MÁR ÉN IS VOLTAM FELNŐTT, DE SEMMI OLYAT NEM ÉREZTEM AMIT TE FOLYTON IRSZ RÓLA!!!!!! A SZÜLEIM IS TISZTESSÉGBEN MEGÖREGEDETT EMBERKÉK, DE ŐK IS A LEGJOBB SZIVVEL EMLÉKEZNEK AZOKRA AZ IDŐKRE.

AKI FELFÜGGŐT KAPOTT AZÉRT AZ NEM HISZEM, HOGY A SEMMIÉRT KAPTA.

AMI MOST VAN AZ PEDIG A VILÁG RÖHEJE, HOGY MÁR ANNYI ADÓT ANNYI ÁREMELÉST SÓZNAK RÁNK EZEK A TETVEK, HOGY A BECSÜLETTEL DOLGOZÓ EMBER IS ALIG TUD MÁR MEGÉLNI!!!!!  NEM LESZNEK MEGSZORITÁSOK!!!!! ADÓCSÖKKENTÉS LESZ!!!!!!  A JÓ ÉDES ANYJUKNAK HAZUDJANAK!!!!! ÉS MÉG EZEK POFÁZTAK A BALOLDALRA POFFFFÁTLANUL!!!!!!!

NEM SZÁNDÉKOZTAM SENKIT MEGBÁNTANI A MAI NAPON, DE MÁS SE TEGYE EZT!!!!!!

MÉG EGYSZER MINDENKINEK KELLEMES ÜNNEPET!!!!!

#9551: filiszteus - Re: Re: Re: Re: saskabaré 

 Mit vétettél államellenes izgatás címén?  Azért valami keveset csak kellett tenned, ha meg nem csináltál semmit akkor nem kellett volna felfüggesztettet kapnod.  Mindig azon gondolkodom, hogy én éltem netán ingerszegény környezetben, hogy ilyen eseteket nem tapasztaltam meg? Vagy annyira naív kis csaj voltam, hogy nem vettem alapvető dolgokat észre? Nem lehet, nem voltam hülyegyerek! Nekem egyetlen ilyen emlék kattan be a múltamból: 1970-ben KISZ táborban voltam a Balatonnál, a munkahelyemről 20-an voltunk. Ahogy ez lenni szokott, az ember vagy megtalálja a párját, vagy nem. Én vagy megtaláltam. Ő lett az első férjem. Volt a dolognak egy szépséghibája. A tábor előtti hetekben készültem életem addig legkomolyabb nyugati nyaralására, nagynéném befizetett egy két hetes autóbuszos utazásra, amely útvonal röviden: Wien-München-Stuttgart-Karsruhe-Luxemburg-Brüssel-Gent-Ostende-Dover-Canterbury-London-Oxford-Strateford-Windsor-Southampton-Le Havre-Párizs-Versailles-Basel-Bern-Zürich-Landeck-Inssbruck-Salzburg-Wien út volt. Ezt végignézed, meg lehet számolni, hogy hány vízumot jelentett. Ezt én a KISZ tábor előtt végigseggeltem, azaz megszereztem mindet, megjöttem a táborból, egy hét múlva kezdődött az utam. Volt egy szemellenzős kolléganő, még csak nem is volt párttag, csak egyszerűen rosszindulatú és hülye, aki közölte, amikor kimentem a szobából, hogy szól a párttitkárnak, meg a KISZ-titkárnak, hogy ez összeférhetetlen, hogy egyik héten KISZ-táborba megyek, másik héten nyugat-európai körútra, nem szabad engem kiengedni nyugatra. Szerencsére olyan emberekkel dolgoztam, akik majdnem meglincselték és nem engedték ezt meglépni. Én viszont addigra olyan szerelmes voltam, mint a nagyágyú, el sem akartam utazni (én marha). Nem is éreztem igazán jól magam, de ha itthon maradtam volna, nagy bűnt követtem volna el magam ellen. Na, ez a pasi lett az első férjem, kár lett volna kihagyni az utat. Ilyen gondolatom a későbbiekben soha nem volt, azaz senkiért nem hagytam volna ki egy külföldi utat.

Megint jól elkanyarodtam az igazi témától, ami az, hogy nem látom át, mit véthettél egy felfüggesztettért. Nem énekelted el az április 4-i ünnepélyen az Internacionálét?