Követeljük a fideszes bűnözők teljes körű elszámoltatását és büntetőjogi felelősségre vonását!

A paranoid zavarban szenvedő betegek többnyire kiválóan leplezhetik tüneteiket, ha a téveszmerendszer középpontjában álló problematika az adott interperszonális kapcsolatban, élethelyzetben nem kerül előtérbe. A kóros lelki állapotú beteg érzelmi állapotát döntően a téveszmék határozzák meg, negatív külső behatásokra pl. lehangoltsággal vagy esetleg agresszivitással reagálhatnak, szenvedélyes kitörésnek is tanúi lehetünk. Mint azt a betegség rövid leírásánál is említettem, a deluzív zavar fennállása esetén a téveszmék nem csak üldöztetéses, féltékenységi tematikára korlátozódhatnak. A téveszmék tartalma szerint a paranoid zavarnak különböző megjelenési formáit különítjük el.

• • Üldöztetéses (perzekutoros) típus: Ez a típus a leggyakoribb. A beteg téveszméje, hogy valaki vagy valakik rosszakaratú módon viszonyulnak hozzá (pl. megfigyelik, lehallgatják, mérgezik, üldözik). Időnként megjelenhetnek a téveszmékkel összefüggő jellegű hallucinációk is (pl. az ételnek furcsa ízét is érezheti a beteg, ha meggyőződése, hogy ételét mérgezik)

• • Erotomániás típus (szerelmi téboly): Leggyakrabban nőknél fordul elő. Ebben az esetben a páciens téveszméje, hogy valaki (gyakran nála magasabb társadalmi helyzetű, esetleg közismert ember) szerelmes belé. Gyakran úgy véli, az illető személy rejtett jeleket vagy üzeneteket küld felé. A téveszme középpontjában álló személyt a kóros lelki állapotú beteg nem ritkán zaklatja (pl. telefonon hívogatja vagy leveleket ír neki).
  • Féltékenységi paranoia: A beteg téveszméje, hogy szexuális partnere megcsalja. Ez férfiak esetében gyakrabban fordul elő, sokszor alkoholizmus talaján fejlődik ki. Partnerét gyakran vallatja, idejével elszámoltatja, korlátozza, ellenőrzi, nyomoz utána, vádaskodhat, félremagyarázhat egyszerű cselekedeteket (pl. a villanyt azért kapcsolta fel társa, hogy jelt adjon "szeretőjének", stb.). Súlyos esetben a vélt hűtlenség miatt gyakran tettlegességig, súlyos agresszióig is mehet.

• • Szomatikus (testi tünetekkel jellemzett) típus: A beteg téveszméje, hogy valamilyen testi betegsége vagy károsodása van (pl. bőr alatti férgesség, baktériumfertőzés, daganatos betegség, stb.). Ezek a páciensek a vélt betegségükhöz téveszmés szinten ragaszkodnak, ellentétben az úgynevezett "hipochonderekkel". Téveszmésen félremagyarázhat pl. beszélgetésfoszlányokat, mely tovább erősíti abbéli hitét, hogy "betegsége" igenis fennáll, extrém esetben akár a leletek meghamisításával is megvádolhatja az orvost.

• • Perlekedési téboly: Általában több gondot okoznak a hatóságoknak, mint az egészségügynek. A beteg képzelt vagy valós sérelmek, igazságtalanságok miatt a hatóságokhoz folyamatosan beadványokat intéz, pereket indít, így ez szinte véget nem érő pereskedésekhez vezethet.

• Nagyzásos (grandiózus) paranoia: A beteg téveszméje, hogy ereje, hatalma, képességei vagy identitása megváltozott, esetleg azt véli, hogy fontos személyiségekkel vagy istennel van különleges kapcsolatban. A genealógiai (származástani) téveszmerendszer ma már csak ritkán észlelt formája (pl. a beteg meggyőződése, hogy Napóleon leszármazottja).