Az akác legyen hungarikum!

szeretem az akácmézet kár lenne mindenben az unió parancsának engedelmeskedni amikor a mézből él meg több család és méh család
köszi

#4873: - Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Tisztelt Uram! Egy korábbi, magát egykori erdészetvezetőnek valló hozzászóló arról számolt be (egyebekben az akác mellett érvelve), hogy a korábban akáccal fedett területen még a háború idején Vietnámban az amerikaiak által növényirtásra használt mérgekkel sem sikerült azt kipusztítaniuk. Ebből számomra az a világos következtetés, hogy ahová egyszer az akác "betette a lábát", onnan gyakorlatilag nem lehet száműzni. Ezt neveztem "fertőzés"-nek.

Ismereteim szerint jelenleg a nyilvántartott erdőállomány negyede(!) akác. Minden más esetben is feltenném a kérdést: ez helyes, szükséges? Adatot erre nem találtam, de szűkebb pátriámból kiindulva arra kell gyanakodnom, hogy a helyzet a nem nyilvántartott fás területek vonatkozásában sem más. Úgy vélem, ha ez így van, az nem helyes. Különösen fentiek ismeretében nem az.

1994-ben a fűszerpaprikát ólomoxiddal keverték valakik a haszonért, mit sem törődve annak súlyosan mérgező voltával: ez egészen nyilvánvaló bűntett. Időről időre hallhatunk felháborító módon előállított élelmiszerekről, alacsony költség - nagy haszon: ez nyilvánvaló veszélyeztetése/rombolása mások egészségének. Egy ilyen növény további, érintetlen területekre történő telepítése megítélésem szerint legkevesebb bűnös hanyagság. Persze hasznot ez is viszonylag gyorsan hoz.

Ismereteim szerint az akácosok többségükben lehangoló állapotban vannak. Úgy tudom, ez valamennyire törvényszerű is. Jobban megéri újat telepíteni, mint vesződni a régivel.

Én ezt nem szeretném.

Akik értenek is hozzá, majd kijavítanak.

Köszönöm!

Az jut most eszembe az akácról, hogy amellett, hogy senkinek nem árt, sőt kellemes illatú, ehető virágai vannak, pld. Szeged környékén, a homokhátságon azért van jó sok akácfa ültetve, mert megfogja a homokos talajt, tehát nagyon hasznos is! Nem beszélve arról, hogy az első virág, melyből mézet gyűjtenek a méhecskék! Az egyik leggyakoribb és legfinomabb méz az akácméz! Beláthatatlan kárt okoznának a magyar méhészeknek és a társadalomnak is, ha kipusztítanák az akácfákat! Sőt, tovább megyek: mi köze, és miért zavarja az EU-t az, hogy Magyarországon sok az akácfa!? Mentsük meg együtt az akácfákat, a mézet, a magyar méhészek megélhetését! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

#4878: Walter - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

"Ismereteim szerint az akácosok többségükben lehangoló állapotban vannak. Úgy tudom, ez valamennyire törvényszerű is. Jobban megéri újat telepíteni, mint vesződni a régivel."

Ez nem így van. Az igaz, hogy többezer hektáron állnak olyan akácosok, amelyek senyvednek a rossz termőhelyi körülmények miatt, ezek az un akáctemetők. Ez az akác térfoglalásának nem egészen 3%-a volt 2005-ben (http://www.okologia.mta.hu/sites/default/files/BARTHA_es_mtsai_Akac_attekintes_2014_vegleges.pdf). A többi termőhelyen már igaz, hogy az akác felújításával nem igazán kell vesződni a jó sarjadóképessége miatt. Odafigyelni jóformán csak arra kell, hogy gyökérsarjról újuljon fel, ne tuskóról.

Ahogy nem kell attól tartani, hogy az akácot bárki kiirtaná az országból, annak sincs realitása, hogy az erdeink teljesen elakácosodnának. Bár tény, hogy az akác további térnyerése nem igazán indokolt. Számos olyan termőhelyen borít kiváló erdőtalajokat ezerhektár szám, főleg a Dunántúlon, ahonnan mihamarabb el kell takarítani, cserébe sok helyen még telepíthető lehet. Itt viszont a gyepek tiszteletben tartására kell figyelni. Az akácot nem szabad se isteníteni, se démonizálni. Tudatosan, felelőséggel kell vele gazdálkodni. A gazdasági szempontok mellett (hozzá teszem, hogy itt sem a rövidtávú hasznot kellene szem előtt tartani) természetvédelmi, turisztikai, közösségi szempontokat is figyelembe kell venni.

#4880: bpetya75 - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Kedves bpetya!

 

Csak egyetlen pontosítás. Hazánkban nincsenek akáctemetők. Hogy miért?

 

A nemzetközi erdészeti termőhelyosztályozásnak megfelelően hazánkban is hat termőhelyi kategória van. Az akác a legyengéb, azaz VI-os termőhelyi osztályon is sikerrek és nyereséggel termeszthető (tehát nem temető), csupán annyiban tér el egy közepes akácostól, hogy 20 éves korában célszerű véghasználni és gyökérszaggatással gyökérsarjról felújítani. A legjobb termőhelyi kategóriákon viszonylag kevés akácos áll, érthető okokból. A legtöbb akácos III-IV termőhelyi osztályú.

 

Vannak olyan termőhelyek is, ahol az akác egyáltalán nem termeszthető: sziklakopárok, szikesek, 20%-nál magasabb karbonátos mésztartalmú talajok, pH 4-nél savanyúbb talajok, láperdők, belvizes területek, 30 napnál hosszabb elöntés alá kerülő hullámterek, -5 C-nál hidegebb januárú, ill. +15 C-nál hűvösebb júliusú területek, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

 

Erdészüdvözlettel!

 

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök

 

U.i.: 4. közlemény: https://google.drive.com/file/d/0B2AfPm8e8pXwRkxzWVJNVGZBWmc/edit?usp=sharing

 

Tisztelt Aláírók!

Örömmel tájékoztatok mindenkit, hogy 'Az akác legyen hungarikum!' c. aláírásgyűjtés elérte a kitűzött célját!

Tegnapelőtt, 2014. 04. 16., pénteken 15.00 h-kor a Hungarikum Bizottság kihelyezett ülésén Szarvason immár egyhangúlag támogatta a harmadik fordulóban a zárószavazáson is mind az akácméz, mind az akác felvételét a Nemzeti Értéktárba és hivatalos hungarikummá nyilvánítását.

Köszönet Önöknek, akik ehelyütt közel 75.000 aláírással csatlakoztak a célhoz. Bár az eredetileg célul kitűzött százezer aláírás nem gyűlt össze, de azt sikerült megközelíteni, amit pedig az aláírásokkal szerettünk volna elérni, azt sikerre vinni.

Köszönet az Akác Koalíciónak, amely az aláíráskezdeményezést követően néhány nappal - egymástól függetlenül - ugyanezzel a céllal jött létre, és amelynek szakmai és tudományos szervezetek lettek tagjai Glattfelder Béla EP képviselő vezetésével. Tudom, hogy az Akác Koalíció tagjait ugyanúgy bátorította és erősítette az Önök aláírásainak sokasága, mint ahogy bennünket az Akác Koalíció szakmai ereje.

Önök a nevükkel a hazánkban egyéni kezdeményezésből valaha indított elektronikus aláírásgyűjtések legnépszerűbbikéhez és legtámogatottabbjához csatlakoztak. Nekem egyedül ez nem sikerülhetett volna. Külön köszönet minden hazánkfia nevében azoknak, akik külföldről támogatták aláírásukkal a kezdeményezést.

Köszönet mindannak a több mint ötvenezer személynek is, akik a Facebookon vagy egyéb közösségi oldalon lájkolták és ezzel önzetlenül népszerűsítették ezt az egyéni kezdeményezést.

Ehelyütt újra megerősítem, hogy a fehér akác és az akácgazdálkodás soha nem volt és nem is lesz a Kárpát-medence közel 300 őshonos fásszárú növényfajának a vetélytársa.

Nagyon jó volt látni, hogy ebben a kérdésben nem volt társadalmi és politikai megosztottság. Kívánom, hogy a nemzetünk meghatározó horderejű és történelmi súlyú kérdéseiben az elkövetkezőkben ugyanilyen egység legyen és az emberi szív és szolidaritás győzedelmeskedjen a szakmai és politikai ideológiák fölött. Mert ez mindennél előbbrevivő!...

Amikor az aláírásgyűjtést létre hívtam, azt ezzel az első hozzászólással indítottam útjára: "Az akác elindult a hungarikummá válás útján...". Nos, a célt elértük, és az utolsó hozzászólásomat így zárom:

Az akácméz és az akácból készült erdészeti termékek hungarikummá lettek!

Ezzel a zárszóval ünnepélyesen lezárásra kerül a jelen aláírásgyűjtés.


Őszinte és hálás köszönettel Mindnyájuknak!


a kezdeményező
ifj. Pályi Zoltán
egy nyírségi erdőmérnök


U.i.: Tisztelettel tájékoztatom Önöket, hogy támogató aláírásaik bekerülnek a Nemzeti Értéktárba, az akácot hungarikummá nyilvánító hivatalos dokumentum mellé.

#4880: bpetya75 - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Köszönöm!

Ott tévedtem, hogy az V. kategóriát is "lehangoló"-nak minősítettem.

#4883: Walter - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Az is gyengének számít (I-II jó, III-IV közepes, V-VI gyenge fatermőképesség), de már gazdaságosan lehet kezelni.

#4881: ifjpalyizoltan - Pontosítás

Kedves Zoltán!

A fent linkelt tanulmányt az Országos Erdőállomány Adattár adatai alapján készítették. Ennél pontosabb hivatkozási alap nincs az ország erdeinek állapotával, folyónövedékével, fatermőképességével, és egyéb szakmai mutatókkal kapcsolatban. Ez alapján az V. fatermési osztályban található az akácosok 54%-a.

Ami az akáctemetőt illeti. Egy '57-es írásra hadd hivatkozzak. Egy kizárólag ökonómiai megközelítésű cikkről van szó. Leírják, hogy a Kunadacs 12G erdőrészletben 25 éves sarj akác található 98 méteres átlagmagassággal, 60m3/ha fatérfogattal. Ez tipikusan az a VI FTO-ú akáctemető, amit nem lehet gazdaságosan művelhetőnek nevezni. Íöbbségében a Duna-Tisza közi homokháton találhatóak ezek a területek. Nyilván az '60-es évekhez képest csökkent az arányuk, ez a cikk (http://erdeszetilapok.oszk.hu/00197/pdf/EL_1957_10_361-371.pdf) is az elegyítést meg a fenyvesítést ajánlja, ami persze szintén zsákutcának bizonyult.

#4885: bpetya75 - Re: Pontosítás

Hoppá! A 98 természetesen 9 méter akart lenni. ;-)

Kedves Zoltán!Kedves aláírók és támogatók! Gratulálok a sikerhez!

Bízom benne,hogy a petíciót negatívan és azt szakmaiatlannak minősítő ,az akácot támogatók ezreit olykor már már gyalázó, néha jelen levő, magukat szakmainak kikiáltó,itt megnyilatkozó ellenpropagandisták végre belátják ,hogy gyalázkodó és lekicsinylő hangnemmel és emberek tízezreit megbántó stílussal,megnyilatkozásokkal semmire sem mentek eddig sem és ezekután sem fognak.

Meggyőződésem,hogy az akáccal lehet és kell is tervezni,és gazdálkodni,akár intenzívebben is a jövőben, az itt már említett termőhelyeken,s a mostanitól csak kisebb problémát fog okozni ha a természetvédelem és az erdőgazdálkodás nem egymás ellen,hanem egymást segítve próbál működni. Ugyanakkor az is teljes mértékben nyilvánvalóvá válik ,hogy legalább annyira légbőlkapott , teljesen megalapozatlan teória,hogy az akác katasztrófát fog okozni és akácot akarnának mindenhova telepíteni,mint a teljes kiirtása körüli hisztéria.

#1: ifjpalyizoltan -

Köszönjük, hogy foglalkozott ezzel a mindannyiunk számára fontos üggyel és felvállalta az ezzel járó munkát. Sikeréhez gratulálunk és további sok sikert kívánunk a munkájában és magánéletében is! Ön egy jó ember, legyen sok követője!

#4825: Robin - Re: Re: Re: Re: Őszintén az akácról

Nem emlékszem, hogy bármikor is magas lóról kiosztottam volna valakit (legalábbis ezen a fórumon biztosan nem). Nem tartom magam szakértőnek, és egyébként sem gondolom, hogy csak a szakembereknek lehet beleszolása egy ennyi embert érintő ügybe. Az viszont elvárható, hogy ha már az ember véleményt alkot, tájékozódjon, és ne állítson olyan nyilvánvalóan hamis dolgokat, mint a cikk szerzője. Vagy ha mégis, ne lepődjön meg, ha éri egy-két kritika az írását.

És ha már itt tartunk, én a szerző írását és érveit kérdőjeleztem meg, nem a személyét, vagy tisztességességét, mert nem szokásom személyeskedni. Eddig is és most is érveket írtam, rendszerint azért, mert egy akácpárti hozzászóló kérte, nem pedig melldöngetésből (most is ez a helyzet). Érdemi válaszokat egyetlen esetben sem kaptam (most sem), többnyire csak személyeskedést és sértegetést: a pályázati pénzeket bezsebelő, íróasztal mögül fikázó környezetvédőtől a fizetett liberális megmondóemberig mindennek tituláltak (többek között Ön is). Igyekeztem ezekre is kulturáltan reagálni, vagy ha úgy éreztem, hogy nem menne, inkább nem válaszolni semmit. Ezek után még Ön beszél elvakultságról és személyeskedésről? Kinek is kellene az tükör? :)

#4889: egy biológus - Re: Re: Re: Re: Re: Őszintén az akácról

Nem unjátok már?

#4890: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Őszintén az akácról

De igen. Nagyon unalmas már az érvtelenséget személyeskedő indulattal palástoló habzószájúság.

#4891: bpetya75 - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Őszintén az akácról

Akkor be lehet fejezni! :) Okafogyott a trollkodás,hungarikum lett az akác!

#4892: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Őszintén az akácról

Fogalomzavarban szenvedsz a trollkodással kapcsolatban.

Az, hogy hungarikum lett, a választások eredményét látva kicsit sem lepett meg. Inkább megerősítette azt a véleményemet, hogy politikai mahináció az egész. A lényeg nem ez, hanem hogy milyen ökörséget találnak még ki az akác "védelmében".

Úgyhogy továbbra is fennáll az az erkölcsi kötelességünk, hogy a felelősségteljes akácgazdálkodás mellett érveljünk.

#4889: egy biológus - Re: Re: Re: Re: Re: Őszintén az akácról

A 3SZ-hez - a SZakma SZigorú SZabályai - úgy ítélem meg, mindig tartották magukat (nem sorolom, kik még), a türelmüket pedig csak tiszetelettel tudom említeni. Örülök, hogy olvashattam Önöktől!

Köszönöm!

Az akácméz gyógyszer. Mi évente 50-60 kg-ot megeszünk hárman, s a télen még influenzások,náthások sem voltunk.

#4885: bpetya75 - Re: Pontosítás 

Kedves bpetya75!

 

Köszönöm a véleményedet! Az általad leírtak természetesen zömében helytállóak. (A magassági adatot magad korrigáltad.)

Az Erdészeti Tudományos Intézet intézetigazgatója, dr. Borovics Attila által 05. 14., szerdán, 'Az ezerarcú akác' c. szakmai rendezvényen Baktalórántházán ismertetett legfrissebb adatai alapján a 497.000 ha akácos zöme ma már III-IV termőhelyi osztályú. Ez lehetséges, hiszen a magánerdőtulajdonosok  - akik a mai erdőtelepítések több mint 90%-át kivitelezik - sem feltétlenül a leggyengébb mezőgazdasági területeken telepítenek. Valahol érthető, hiszen hozamot is szeretnének, nem csak ráfordítást.

Sajnos nem létezik VII-es (v. Zero) termőhelyi osztály, ahová azokat a termőhelyeket kellene besorolni, ahol ugyan lehetséges faállományt létrehozni és/vagy fenntartani, de az éves átlagnövedék kevesebb, mint 1,0 m3/ha. A finnek ezeket is erdészeti termőhelyként tartják számon, hiszen erdő áll rajtuk, de ökonómiai szempontból gazdaságtalanok, hiszen szálalás mellett sem várható el tőlük még 1%-os kamatláb sem. Nos, az akác VI-os kategóriában 1,0 m3/ha hozamig gazdaságos, 20 éves optimális vágásfordulóval. Utána viszont már visszarak, de még akkor sem gazdaságtalan. I-es termőhelyi osztályon 50 éves korig is fenntartható. Valószínűleg ezért 35 év hazánkban az akác átlagos vágásfordulója vágásos üzemmódban. Márpedig az akácosok vágásos állományok.

Nálunk a Délnyugat-Nyírségben, Debrecen keleti határában, az Erdőspusztákon - ahol pedig savanyú, mészszegény homokok vannak - is előfordul akáctemető. Itt 2004-ben volt olyan akácos, amelyet 20 éves korában kényszervéghasználni kellett és csupán 20 m3 tűzifa jött le róla hektáronként. Ám ilyen termőhelyen ha megfeszülünk sem tudunk jobb erdőt csinálni, legfeljebb ha nyíres erdeifenyvest telepítünk talajjavító céllal és száz év múlva már több lesz a feltalaj humusza - viszont még savanyúbb, már-már podzolos.

Mindazonáltal az akácosok zöme nem Zero termőhelyen áll. Egyébként ahol már az akácgazdálkodás gazdaságtalan, ott minden más fafaj még gazdaságtalanabb, még ha életképes is. Márpedig az okszerű erdőgazdálkodást a középkor óta pénzben számolják, mert anyagiak nélkül ez sem megy, ahogy az autó sem.

Az általad említett kunadacsi erdőrészlet (12 G) inkább egy termőhelyi szélsőség, mintsem átlag. Valószínűleg 20-25% fölötti karbonátos mésztartalom jellemzi a termőhelyet. Ilyen termőhelytől nem kell csodát várni. Valószínűleg a tölgy és a bükk még úgy sem bírná, és nem a csapadék, hanem a szélsőséges talajhiba miatt. Azonban az elegyes fenyvesítést ilyen termőhelyen ma sem lehet leírni a szoba jöhető verziók sorából. A szélsőségesen meszes homokok erdősítésére alkalmas Kárpát-medencében őshonos fafajainkat (4 van ilyen - 2 tűlevelű, 2 lombos) a KEFAG Zrt. egyik kísérleti erdősítésében lehet megnézni: Kecskemét, 7-es erdőtag. Az ilyen termőhelyen már az akác is szenved, vitalitása már 5 éves kor után látványosan csökken.

A fehér akác tehát valóban nem alkalmas minden termőhelyre. Viszont ahol helyén van, ott az ipari fa kihozatala és a fedezettartama kenterbe veri az öszes többi fafajt. Ez erdőökonómiai tény. A tények pedig makacs dolgok. Írom ezt mindazok után, hogy sem eddig, sem a jövőben nem kívánok akácost tervezni sem telepíteni. De ettől még az akácot elismerem. Az akácban pedig a magyar erdőgazdálkodás világcsúcsot alkotott. Ezért lett hungarikum.

Köszönöm az aktivitásodat a hozzászólások rovatban!

 

Erdészbarátsággal!

 

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök

Kedves Hozzászólók!

A jelen petíció 2014. 05. 16., pénteken du. 15.00 h-kor elérte célját, mivel a Hungarikum Bizottság az akácmézet és az akácot hivatalosan is hungarikummá nyilvánította.

Az 'Aláírások' után ezennelmost a 'Hozzászólások' rovatot is ünnepélyesen lezárom.

Mindenkinek köszönöm a megtisztelő aktivitását.


Erdészüdvözlettel!



a Kezdeményező
ifj. PÁLYI Zoltán
egy nyírségi erdőmérnök



U.i.: Zárógondolatként csupán annyit, hogy az akácgazdálkodás nem ellensége, és az akác - igen fényigényes fafaj lévén - nem vetélytársa a Kárpát-medence 300 őshonos fásszárú növényfajának. Az akácgazdálkodás mellett tegyünk együtt minél többet az őshonos fafajaink felkarolásáért, szélesebb körű termesztésbe vonásáért, terjesztéséért és népszerűsítéséért is. A közönséges jegenyefenyő (v. fésűs foklya), a tiszafa, a téli magyal, a közönséges bükk, a molyhos nyír és őshonos társaik is ránk várnak. Köszönöm!

Üdv az erdésznek - üdv az erdőnek!...