#4400: - Re: Re:  

nem azt írja, hogy előre, hanem:

".... melyek hozamait már felvették korábban. "

2015.11.17. Közlemény a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló törvény vizsgálatáról Az Alkotmánybíróság 2015. november 17-én hozott határozatában megállapította, hogy a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, illetve alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. Maga a kárrendezés ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van annak újraszabályozására. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány is érkezett, amely a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozók részben kárrendezésben nem részesülő magánszemélyek, részben olyan befektetési szolgáltatók voltak, amelyek a Befektető-védelmi Alap tagjai. Az Alkotmánybíróság az indítványoknak részben helyt adott. A magánszemélyek által kezdeményezett vizsgálat során megállapította, hogy a törvény diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét: a jogalkotó egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg, és közülük is csak azoknak juttatna, akik Quaestor-kötvényt vásároltak. A kártalanítás indoka a fiktív „saját kötvények” forgalmazása és a károsultak nagy száma lenne, azonban e szempontok nem csak az említett károsultakra érvényesek. A Quaestor károsultak kárrendezése tehát nem lenne alaptörvény-ellenes, azonban ha a jogalkotó ezt lehetővé teszi, akkor azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak a határozatban megfogalmazott alkotmányossági szempontok figyelembevételével lehetősége van a kárrendezés újraszabályozására. Ennek során a jogosultak körének, a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének a meghatározása – gondos és körültekintő mérlegelés után – a törvényhozó döntési kompetenciájába tartozik. Alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Befektető-védelmi Alap tagjai közé tartozó befektetési szolgáltatók kárrendezésbe történő bevonásának a módját is. Ennek oka egyrészt az, hogy a törvény nem biztosított számukra kellő felkészülési időt, másrészt – egyértelmű kötelezettségek és kellő törvényi garanciák hiányában – rájuk nézve a tulajdonkorlátozás aránytalan mértékű lenne. Ezért az Alkotmánybíróság a törvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseit szintén megsemmisítette. A határozat ennek kapcsán is felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénynek ezek a hiányosságai a törvényhozó által ugyancsak pótolhatók. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt, Kiss László, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján, ezen a linken olvasható. Budapest, 2015. november 17. MEGOSZTÁSV  

Lenkovics Barnabás nyomatékosan rámutatott a pénzügyi felügyeletek felelősségére és kiemelte:az államnak még többet kell tennie azért, hogy a pénzügyi felügyeleti munka szakmai színvonala emelkedjen.

Mindenképp a kisbefektetők fizetnek rá.

#4398: Manó - Re:  

 A „káronszerzési tilalom” fogalma az AB 46 oldalas határozatában sehol sem szerepel, de tartalmilag van rá utalás, ez a passzus :
[94] Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a hátrányos
megkülönböztetés szempontjából aggályos lehet az körülmény is, ha a károsultak
kártalanítása a korábban realizált előnyök figyelmen kívül hagyásával történik. Ez
ugyanis azt jelentené, hogy egyes befektetők (akik lényegében a korábbi évek –
piacinál feltehetően magasabb – hozamát is évente „tőkésítették”) nemcsak a tőkére, hanem a hozamra is kiterjedő kártalanításban részesülnének. Erre a körülményre a jogalkotónak az esetleges újraszabályozás esetében figyelemmel kell lennie.

#4404: - Re: Re:  

 S az miért megint az ÜGYFÉL hibája, hogy TBSZ-en takarékoskodott, s igy tőkésedett a pénze ? Vagy normál számláról nem vette ki hanem tőkésítette ? Miért jobb az, ha valaki beballagott 10 millióval, s 2014 március 20-án vett QFD20150318-as kötvényt (s lett 2015 márciusában károsult) mint az aki 2013 augusztusában vett QFD201403xx-et 9,8 millióért, az lejárt 2014 márciusban, s a hozamot + tőkét (most már 10 millió) újra befektette, s vett QFD20150318-at ? Miféle előnye volt ? Vagy aki akkor kivette a hozamot, elköltötte, s a tőkét tovább forgatta az rendben van ? Ugye a "magas" hozamot elköltötte, a tőkét beforgatta, s most ő lesz az áldozati bárány, aki nem vette ki a "magas" hozamot, hanem továbbforgatta, esetleg TBSZ-en tartotta, rá meg ráhúzzák a vízes lepedőt ? Ki fogja megmondani, mennyire volt extra magas a hozam ? Dobáloznak tizensok % hozamokkal... mikor ? 2014, 2015-ben ? Ja, hogy 2010-től 2013-ig volt 10% körüli BRUTTÓ hozam... akkor a banki kamatok, MNB alapkamat sem 1.xx% volt ám.

Ki mondja majd meg, mikortól jelent extra hozamot valami, mondjuk 3-4-5-10 éves kötvénytulajdonosi státus után ? Miféle előnyről lehet itt egyáltalán BESZÉLNI, mikor 2013-as befektetések 2015 év végén még tőkeértéken sincsenek kifizetve, s ezt még újabb jogi csűrés-csavarással akarják még tovább csökkenteni... majdnem 2 évvel a befizetések UTÁN !!!

innentől ki vagyunk semmizve ! Ez a mocskos kormány hagyja 32000 család életének tönkretételét!

#4406: -  

 Teljes mértékben egyet értek. Azt a bizonytalansàgot nem lehet leírni amin keresztül megyünk.

#4406: -  

24.hu

Az Alkotmánybíróság előtt tüntettek a károsultak

Nincs még minden veszve, várjuk meg mit lép a jogalkotó. 

Veszen a kormány! Veszen az Alkotmánybiroság! Veszen az OTP meg a Budacash! Halál a Fideszre!

Mi vagyunk az igazi áldozatok, nem a párizsiak!

NEM HAGGYUK!

#4409: -  

 Azt már ebben az évbe nemigen fogjuk megtudni.

A Magyar Bankszövetség előremutatónak tartja az Alkotmánybíróság döntését, különösen azért, mert az "átlagon felüli hozamokra vadászó" befektetők kárpótlását nem lehet direkt vagy indirekt módon a társadalommal megfizettetni

http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/quaestor-ugy_orulnek

#4412: -  

 Örülnek a bankok? Végigolvastam az egész határozatot, sehol nem írják azt, hogy ne lehetne a BEVA tagok előleg befizetéséből rendezni, csak azt, hogy annak mértéke, a határideje...stb. nem volt elég konkrét, ezért jelentett aránytalan korlátozást, mert nem volt rendesen meghatározva, hogy milyen összeget és meddig kell befizetniük a bankoknak. Szó nincs a határozatban arról, hogy ne lehetne a bankok előlegezésével kártalanítani, csak sokkal konkrétabban kell mindent meghatározni, pl. hogy az OTP ...év....hó....napig.....Ft.-ot kell hogy befizessen, és így tovább, hogy tervezhető legyen. Valaki idézze be, ahol az AB leírja, hogy nem lehet a bankokkal megelőlegeztetni, mert én ilyet nem találtam!

#4413: - Re:  

 + és ugyanígy kellene korkrétabb garancia, hogy mikor, és hogyan fog visszatérülni az általuk befizetett előleg.

Konkrétan nem volt azzal baja az AB-nak, hogy a bankok előlegezzenek.

A VS.hu úgy tudja, a kormány már elő is készítette az újabb törvényt a quaestorosok kártalanítására. A kérdés az, hogy a szélesebb körű kártalanítást milyen forrásból valósítaná meg a kabinet.

http://www.origo.hu

lehet-alkotmanyos-a-quaestorosok-kartalanitasa.html

A Jogi Fórum honlapján ez jelent meg.

"Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Ab megsemmisítette a kárrendezésről szóló törvény egyes részeit - Diszkriminatív volt a kárrendezésre jogosultak köre

Az Alkotmánybíróság 2015. november 17-én hozott határozatában megállapította, hogy a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, illetve alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. Maga a kárrendezés ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van annak újraszabályozására.   Az Alkotmánybírósághoz több indítvány is érkezett, amely a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozók részben kárrendezésben nem részesülő magánszemélyek, részben olyan befektetési szolgáltatók voltak, amelyek a Befektető-védelmi Alap tagjai. Az Alkotmánybíróság az indítványoknak részben helyt adott. A magánszemélyek által kezdeményezett vizsgálat során megállapította, hogy a törvény diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét: a jogalkotó egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg, és közülük is csak azoknak juttatna, akik Quaestor-kötvényt vásároltak. A kártalanítás indoka a fiktív „saját kötvények” forgalmazása és a károsultak nagy száma lenne, azonban e szempontok nem csak az említett károsultakra érvényesek. A Quaestor károsultak kárrendezése tehát nem lenne alaptörvény-ellenes, azonban ha a jogalkotó ezt lehetővé teszi, akkor azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak a határozatban megfogalmazott alkotmányossági szempontok figyelembevételével lehetősége van a kárrendezés újraszabályozására. Ennek során a jogosultak körének, a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének a meghatározása – gondos és körültekintő mérlegelés után – a törvényhozó döntési kompetenciájába tartozik. Alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Befektető-védelmi Alap tagjai közé tartozó befektetési szolgáltatók kárrendezésbe történő bevonásának a módját is. Ennek oka egyrészt az, hogy a törvény nem biztosított számukra kellő felkészülési időt, másrészt – egyértelmű kötelezettségek és kellő törvényi garanciák hiányában – rájuk nézve a tulajdonkorlátozás aránytalan mértékű lenne. Ezért az Alkotmánybíróság a törvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseit szintén megsemmisítette. A határozat ennek kapcsán is felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénynek ezek a hiányosságai a törvényhozó által ugyancsak pótolhatók."

Ez jól összefoglalja a lényeget.

Azaz, ha ezt így készítették volna el áprilisban, ma az AB miden panaszt elutasíttt volna. Állítólag a kormány valamit készít elő, legalábbis a Vs.hu szerint, meg a Fidesz. hu-n is áttételesen erre utalt a megszólaló. 

"A Fidesz-frakció szóvivője az MTI-nek azt mondta: a bankok akasztották meg a kártalanítási folyamatot azzal, hogy az Ab-hez fordultak, és el is érték céljukat.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Ab döntése korántsem adott mindenben igazat a pénzintézeteknek.
Halász János megjegyezte azt is, az Ab határozata alapján kérdés, hogy egyáltalán bármilyen kamatot ki lehet-e fizetni a kártalanítás folyamán. Az Ab-döntést tiszteletben tartják, és tanulmányozzák a következő lépések előtt - közölte a Fidesz-frakció szóvivője."

De ez majd kiderül. 

A Bankszövetség közleménye meg köszönőviszonyban sincs az AB dötés lényegével.

#4415: -  

 A BEVA tagok megelőlegezik, de most konkrét határidővel, konkrét összegeket, és konkrét visszatérítési határidőt, módot kapnak....stb.

Érdemes a különvéleményeket olvasgatni, különösen Dr. Varga Zs. András alkotmánybíróét, érthető, világos, logikus.

#4414: - Re: Re:  

 Én nem vállalkozom arra, hogy a 46 oldalnyi tömény jogi szöveget részleteiben értelmezzem, s megfellebbezhetetlen következtetéseket vonjak le. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a bankok joggal örülhetnek, mert az esetleges új törvényben szinte biztos, hogy nem kizárólag rájuk akarják lőcsölni az immár nemcsak a Quaestorosokra, hanem más károsultakra is vonatkozó kárrendezést. Mindenesetre számos passzusban van utalás arra, hogy a felelősség megosztott a pénzintézetek, az állam és a károsultak között. Arról nem is beszélve, hogy számos egyéb szempontra is figyelemmel kell a jogalkotásnál, mint pl. hogy ne tegyenek újabb terheket a bankszektorra, vagy az államháztartás terhelhetősége, vagy hogy figyelembe kell venni a korábbi években már kifizetett, de tőkésített, a piaci átlagot meghaladó hozamokat stb.

Végül is a további kártalanítás ügye a kormány kezében van! Kielégítő megoldást semmiképp sem a Pápa Leventéktől, Barabás Richárdoktól, Szakács Lászlóktól, és a többi politikiai zsákmányszerzőtől, vagy a demonstrációk hordószónokaitól várhatunk, hanem azoktól, akik döntési pozícióban vannak. És már csak ezért sem kellene fejjel rohanni a falnak, és a tüntetéseken, a médiában, ill. egyéb fórumokon (akár itt is) más hangfekvést kellene megütni, abba kéne hagyni a meghonosodott, de sehová sem vezető anyázást stb, stb.

ABSZOLÚT EGYETÉRTEK.

#4420: - Re: Re: Re:  

 Sokszor nem értek egyet az itt elhangzó véleményekkel. Ez most kivétel abból a szempontból is, hogy -bár a pártbeli hovatartozásom teljesen magán ügy- , a mostani helyzetben osztanom kell az előttem szóló véleményét. Talán most első körben nem kellene azokba harapni akik a módosított törvényt készítik elő, inkább érvekkel segíteni a munkájukat. Ez vonatkozik az ellenzéki pártok képviselőire is. A tényleges segíteni akarásuk abból is kiolvasható mennyire motiválja őket a politikai haszonlesés és mennyire a tényleges segítő szándék. (egyszerűen nevetséges és destruktív azt követelni – persze ellenzéki politikustól mit is várjon a zember mint hogy a Törvénybe foglalják bele az MNB, a kormány és Orbán Viktor személyes felelősségét, a Fidesz összefonódásit a Quaestorral Stb. szóval remélem értitek mire gondolok!) akik ilyet tesznek bizonyára nem a károsultak tényleges kártérítését, hanem a saját pecsenyéjük sütögetését tűzték ki céljukul. Tehát szerintem is: ha valóban eredményt akarunk érni - hátrább az agarakkal! Most a gyalázkodás, tüntetés, átkozódás helyett pont CÉL érekében ne próbálkozzunk újra gombolni a kabátot egy konstruktív együttműködéssel? 

Valoban nem ugatni kellene hanem konstruktivan es kello higgadtsaggal varni a kormany uj javaslatat. Mert hogy lesz, abban biztosak lehetunk.

Az egyik különvélemény több, mint érdekes:

"Az állam maga is alanya lehet a kármegosztásnak, mivel az ellenőrzésért felelős szervezete elmulasztotta az alapfeladatát jelentő hatékony ellenőrzést és a bekövetkező káresemény menet közbeni felderítését. ... Az állam kiemelten már csak azért is, mert az Alkotmánybíróság által vizsgált ügyben a befektetők „kára” nem a (tőzsdei) árfolyamkockázat következtében állt elő, hanem amiatt, hogy a károsultak befizetéseit – a hatékony állami ellenőrzés elmaradása miatt – a rendszer eltüntette (eltüntethette). Itt pedig több mint száz milliárd forintról van szó, amelynek a holléte felől ma csend fülel, s motoz a sötét."
Budapest, 2015. november 17.
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró

#4420: - Re: Re: Re:  

 Írtam már fentebb, KI fogja megvizsgálni mit jelent ez: "... vagy hogy figyelembe kell venni a korábbi években már kifizetett, de tőkésített, a piaci átlagot meghaladó hozamokat stb..." Mit jelent a piaci átlagot meghaladó hozam ? Mit jelent a Buda-Cash esetén pld ahol 14.1%-ot ígértek tavaly is. Hogyan lesz ez egy Buda Cash részvény, forexen trükközőnél kiszámítva, hogyan lesz FORINTOSÍTVA a kára kárára a magas hozam. Mert ugye megint egy Q KÖTVÉNYES esetén ez megoldható (?), de mi lesz ezekkel a lózungokkal más termékek esetén ???

Hol van a tavalyi Buda-Cash-es 14.1%-os ajánlat a Q 6%-hoz ? Had kérdezzem meg, hogyan lehetséges, hogy a Q részvényes panaszkodik, mikor a csőd napján 3000 valahányszáz, ma majd 6000 Ft-ot ér az OTP részvénye, s ő van oda "mert csak mostanság transzferálják a részvényeit", mikor sok kötvényes egy krajcárt nem kapott, csak mert rossz sorozatú kötvényt vett annó - szerencsefaktor ugye ? Erre is kiterjed majd egy ÚJABB AB vizsgálat ? Mert beadni be lehet mindenre... a hozamos dologra fentebb már példákkal ilusztráltam milyen diszkriminációkra ad lehetőséget. (TBSZ-en tartott kötvény, normál számlán tőkésített hozam, normál számla KIVETT hozam... mind mind más dolog, s megint lesz olyan aki jóval jobban jár CSAK mert jóra bökött, s szerencséje volt...) Mondok mást, a kivett pénz után befizetett EHO + kamatadóból visszaad a kormány ? Hisz ha kevesebb lesz a hozam, nem járt volna annyi adó neki sem... ezeket valaki átgondolta egyáltalán, vagy leírni könnyű, csak majd a kiszámítása lesz vagy nagyon bonyolult, s akkor tart pár évig, vagy nagyon egyszerű, s akkor majd megint "jól járunk"...

Elképzelhetetlennek tartom, mikor a rendszerben levő és az ügyfél által megvett kötvények ÖSSZEHASONLÍTÁSA is hónapokig tartott, hogy ember legyen a talpán aki nekiáll kimazsolázni egy-egy ügyfélportfólió történetét, utalásokkal, befizetésekkel, KIVÉTEKKEL (hisz ezek szerint a kivett pénzre is volt magas hozam) s mindezt végigzongorázza 32e emberen. A saját példám csak 3 év Q ügyfélkedés eredményeképpen 8 darab fastruktúra, kb lepedőnyi méretben 15-ös betűtípussal... Csak a vásárlás, eladás, befektetés, kötvénycserék stb. Mit akar valaki 3-4, ne adj isten 10 éves időintervallumokban visszabontani, hogy megnézzék reális volt-e a hozama, ha nem, akkor mit csinálnak a hozammal, hogyan oldják meg az újratőkésítést a már csökkentett hozammal, stb, stb. Ésszerűtlenül nagy munka, ahhoz képest amit hoz a konyhára, ráadásul eltolja a kártalanítást újabb hónapokkal. Vagy megoldják ezt is okosba, mint amit a fiktív/nem fiktív kötvényszámításnál bevetettek ???

TÜNTETÉSEK: vegye észre mindenki, AB döntés ide vagy oda, a QKKA törvény hatályban volt, s nem volt betartva. Mire föl lehetne tüntetni, ha éppen emiatt NEM ? Ezek alapján nincs kedvem valami adót befizetni amire törvény kötelez, beadok egy AB beadványt s majd fél év múlva ha negatívan döntenek fizetek ? Ez nem így működik. Az, hogy a kormány nagyon jól tudta, hogy bukik a törvény, s szemet hunyt a törvény be nem tartása fölött, ez maga a jogállam sárba tiprása. Azt kellett volna mondani ÁPRILISBAN: nincs törvény, kártalanít a BEVA 6 millióig, aztán míg az zajlik addig összerakunk egy JÓ és AB-t kiálló törvényt. Ennyire egyszerű. Nem ez történt - TUDJUK miért. Homokot szórtak a szemünkbe, elaltatták a károsultakat, a végén meg hopp, takarództak a bankokkal, meg egyebekkel. MA IS. Mutogatnak a bankokra... A károsult is ember - megértők vagyunk. Az ŐSZINTE beszédre. Nem kell 90 nap alatti kártalanítás, legyen 300, de azt tartsa be. Nincs 300 nap alatt 200 milliárd fölös pénze, oké, legyen 3 évre elosztva. Kész, elfogadjuk. De itt időhúzás, trükközés volt, minden csak nem őszinte beszéd, őszinte érzelmek, mikor a károsultakat nem csak anyagi kár éri nap mint nap... most is extrahozamoznak, hülyéknek titulálnak, modortalan frátereknek tartanak, mert kiállunk magunkért, s az igazunkért. A bankok most extrahozamoznak, tetszettek volna az MNB figyelét erre az EXTRAHOZAMRA felhívni az elmúlt években újra, újra és újra, vizsgálatokat követelni, kisebb lenne most a kár. Hallgattak - a piaci szereplők. Az MNB-nél vakok, süketek ülnek. Minden ember látta a plakátokat, a TV hirdetéseket, ezek szerint senkinek nem tűnt akkor fel akkor az "extrahozam"... csak most. Legalább HÜLYÉNEK NE nézzetek már minket.