Quaestor károsultak megmentéséért

Mind a Buda-Cash, mind a Quaestor és Hungária Értékpapír ügyében egyértelműen 1997-1998-ra nyúlik vissza a visszaélés-sorozat kezdete, a brókercégek 15-16 évig zavartalanul megkárosíthatták ügyfeleiket - hívta fel a figyelmet a felügyeleti alelnök, jelezve: mire az MNB a pénzügyi szektor felügyelője lett, a feltárt károk több mint 90 százaléka már bekövetkezett.

A jegybank alelnöke szerint ezért nem szabad összemosni a korábbi, a visszaéléseket zavartalanul folyni hagyó és a mostani, immár az MNB által végzett, és a visszaéléseket sikerrel megállító felügyeleti tevékenységet. Windisch László kiemelte, hogy a jelenlegi kormány nemcsak szervezetileg erősítette meg a pénzügyi felügyeletet azzal, hogy a feladatot a Magyar Nemzeti Bankra bízta, hanem számtalan új eszközt is biztosított számára, ami lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb hatékonysággal védjék a befektetők érdekeit.

A felügyeleti alelnök véleménye szerint az Alkotmánybíróság döntése nem feltétlenül rossz hír a Quaestor-károsultak számára, mivel a testület csak a kártalanítás módját kifogásolta, de azt egyértelművé tette, hogy önmagában a kártalanítás az alaptörvénnyel összeegyeztethető.

Hozzátette, a jegybank nem tervezi, hogy maga kártalanítsa a Quaestor-kötvényeseket, erre Windisch László szerint jogilag nincs is lehetősége, ugyanakkor az MNB felügyeleti alelnöke nem nevezte alaptalannak a korábbi pénzügyi felügyeleti rendszer felelősségére vonatkozó véleményeket.

Az Alkotmánybíróság (Ab) Quaestor-üggyel kapcsolatos keddi döntésére reagálva Rogán Antal közölte: a bankok elérték a céljukat, az általános kártalanítást „gyakorlatilag eltörölték”. A kormány azt mondta – tette hozzá -, hogy mindenkinek általánosan minden után kártalanítás jár, ehelyett az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy „káron nem lehet nyerészkedni, tehát kamatot nem lehet kifizetni, sőt, a kifizetett kamatot le kell vonni”. Ez azt jelenti, hogy mindenkivel egyénileg kell elszámolni fair elszámolás keretében, ezzel a Quaestor-károsultak kevesebbet fognak kapni, mint az eredeti törvény alapján – emelte ki Rogán Antal. Hozzátette: a kormány próbálja felgyorsítani, de az elszámolás mindig tovább tart, mint az általános kártérítés.

A Quaestor-ügyről, az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntéséről Orbán Viktor azt mondta: a kárrendezésre jogosultak körét az AB tágabban látná meghatározhatónak, és ezt tiszteletben is kell tartani.

Általános kártérítés helyett azonban valószínűleg át kell térni a pontos elszámolásra, ennek a jogi feltételeit meg kell teremteni, ezen dolgozik most jogászok hada az Igazságügyi Minisztériumban.

#4498: -  

Bicskanyitogató...

Nem "mesél" a szerző a BudaCash 14.1%-os hozamait felmarkoló "befektetőkről", csak lesajnálja azt a Q-ost aki "szerencsésen" QFF kötvényt vett tanácsadói segítséggel (a tanácsadók köszönik, AZÓTA is a magyar pénzügyi piacot "erősítik", ott dolgoznak, s paliznak be ma is újabb és újabb ügyfeleket, max nem Q hanem X Y cég nevében) s akiknek az eddigi kártalanítása 0 azaz NULLA százalék volt - magyarul egy fillért nem kaptak még a BEVA-tól sem. Hurrá, vessük ezt össze egy BudaCash-essel, aki mondjuk 70 százalékban kártalanítva volt (nem a valóban BEFEKTETETT pénze, hanem ki tudja évek óta mennyi hozammal feljavított tőkéje UTÁN) Miután a Q-nál potom 200 millird tűnt el, s egy fillér nem maradt utánna, talán érthető miért őket vették elő kártalanításra, s nem Marcsika "áldozatait" vagy a Forex-en meggazdagodott BudaCash-es részvény tulajokat...

A Jegybank magyarázata meg mindent visz... mi nem voltunk hibásak, hanem a 2013 elöttiek...

#4505: - Re:  

 Az MNB alelnök elfelejtette, hogy az MNB a PSZÁF jogutódja, és mint ilyen felel a PSZÁF hanyagságáért is.

#4504: -  

 Ez alapvetően jó hír, mert a kártalanításra a politikai szándék egyértelműen megvan.

Viszont ha mindenkinek külön elszámolást csinálnak, akkor ez hónapokig. évekig tart majd. Így is sokat tököltek még ezen az egyszerű "elszámolási értesítőn" is, képzeljétek el, ha mindenkinek egyenként vonogatják majd le a kamatokat. Na de minden kamatot levonnak? És ha valaki újra és újra befektette, akkor hogy fogják ezt kiszámolni? Elképzelésem sincs.

A BC-seknél is levonják majd az akár 20 %-os kamatot is? Az szép lesz.

#4508: -  

 Mondom, aki meg az évek alatt összehozott kamataival, hozamaival kiszállt pld tavaly, ahhoz elmennek és visszakérik ?

Részvények, állampapírok most sem szerepelnek majd a kártalanításban. Ezeket ki lehet (már rég ki kellett volna) adni, ezek a Q-nál megvannak, a BC-nél nem?

Forexezéses BC-sek sem fognak ebben szerepelni, mert az köztudottan rendkívül kockázatos.

#4509: - Re:  

 Jó kérdés.:-)

#4510: -  

 Akkor a BC ügyfelek milyen kártalanítási kárt szenvedtek amiért AB-hez mentek ? Volt 10 milliónyi részvénye, ha megvolt, kiadták, ha nem, kártalanítja/kártalanította a BEVA 6 millióig. Nem nézték meg, hogy a 10 milliója milyen módon keletkezett (annyit tett-e be, vagy a 10 millió az évek alatt lett hozamokkal, így-úgy 10 millió), lehet 2 sikeres bulival a betett pénzét megduplázta, s igazából csak 5 millió a kára a többi "káronszerzett" hozam... mégis kárnak veszi a károsult is meg a BEVA is, nemcsak az 5 milliós beugrót, hanem az időközbeni 5 milliós hozamot IS... vagy majd most UTÓLAG megnézik, s "káronszerzés" miatt visszakérik ??? 

#4496: - Re: Re:  

A felszámolónak csak az aktuális követelésünkre vonatkozó papírokat küldtük be (már aki beküldte), de az új helyzetben akkortól kellene beküldeni a papírokat, amikor először pénzt vittünk a Questorba. Persze valószínűleg a felszámolónak megvannak a kezdetektől az adatok, de ez korántsem biztos, hogy nálunk is fennáll. Azt is el tudom képzelni, hogy valaki azután, hogy elküldte az aktuális követelésére vonatkozó papírokat a szükséges helyekre, a megmaradó régi papírjait kiselejtezte. 

#4513: - Re: Re: Re:  

 Mondjuk utaltam a Q-ba 2005-ben... a számviteli szabályok szerint mind a BANK, mind a Quaestor oldalán meddig kell megőrizni az utalásra utaló dokumentumokat ? Lévén lekötöttem, s nem vettem ki azóta. (ez egy példa persze csak) Mivel igazolja valaki pld, hogy a 2006-ban lejárt kötvénye annó az előző évben UTALT pénzből (valódi kár) vagy pld egy 2003-as lejárat hozamából (káronszerzés) vette... Ki fog ennek utánnajárni ? Mondom, 2012-től vagyok ügyfél. (első évben 1 darab tranzakcióval) 2013-tól 2015 márciusig 8 darab ágstruktúrával ábrázolt Q ténykedésem 15-ös betűmérettel egy 200x200-as lepedőre fér ki... ki nézi ezt át ? Átnézni sem egyszerű, nemhogy újraszámolni... még úgy sem, hogy nekem megvan minden papírom, közel egy kilógramm a paksaméta - köztük emailben adott megbízások kinyomtatva, benne privát levelezéssel (amit nem óhajtok más orrára kötni, pld hol nyaraltam, milyen mozifilmet néztm, stb). Vannak emberek akiknek vannak netes "emailben" intézett kötései, kinyomtatott szerződések NÉLKÜL... azokról nincs igazolás, mert nem volt rá szüksége annó, időközben lejártak, érvényét vesztették, mi van ilyenkor ? Mi van azzal, aki többször vitt/utalt pénzt, vagy lejáratkor tett újabb pénzt a már bent levő pénzéhez ?

#4513: - Re: Re: Re:  

 Én minden papírt beküldtem a QKKA-nak és a felszámolónak, nekem ettől több papírom nincs. Remélem, hogy ez elég lesz. Mondjuk nem voltam 10 éve Q. ügyfél, csak kb. 2-3 éve.

Más: a BC-seknek milyen káruk van? Miket vettek?

Részvényeket úgysem fognak kifizetni, mert az megvan, kiadják és kész. Ugyanez van az állampapírokkal is.

A BC-sek miket vettek, amikből kár keletkezett? Nekik is fiktív értékpapírjaik vannak?

Tényleg nem tudom, valaki írja már meg légyszi.

#4514: - Re: Re: Re: Re:  

Jó kérdések. Ezen dolgozik most jogásztok hada az IM-ben a miniszterelnök reggeli interjúja szerint.

#4516: - Re: Re: Re: Re: Re:  

 Ezen sokat nemigen lehet dolgozni (max agyalni, hogy maximum mekkora összkárt engedjünk elszámolni a károsultak közt, valamint, hogy mennyi időbe kerüljön maga a kártalanítás azaz rövid, gyors ütemben vagy évekig számolgatva...) mivel a kár vagy az

1, utolsó szerződések időpontjában fennálló követelések összege

2, az ÖSSZES befizetés (utalás(OK), KP befizetés(EK), stb) összege 

3, a 2-es pont, s rá valami ésszerű éves átlagos kamat (pld jegybanki alapkamat éves átlaga)

Az első pont tiszta sor, bent vannak a papírok, pikk-pakk kiszámolható (a valós kötvények utánni névérték HELYETT azok vásárláskori átlagárával kell számolni - azaz itt újabb veszteség lesz -, mintha azok is fiktívek lennének) A 2-es pont esetén végignyálazni az adott ügyfélportfólió történetét, KP-s befizetések, utalások, egyéb pénzügyi tranzakciókból KÖTVÉNYRE fordított összegeket összeadni, s ez a kár alapja. Harmadik esetben mint a kettes pont, max adni rá valami átlagos éves kamatot/hozamot - kérdés ilyenkor mi van a TBSZ-szel, kamatos kamattal, stb.

Ez utóbbi kettő esetben mind a BEVA, mind az államaparátus belegebed, fizikailag képtelenség átnézni a bejövő pénzek papírjait, befizetések papírjait, jogalapokat megállapítani, hozamokat leszámolni, stb, stb... ez évek, s akkor nincs számolva a többi ügy károsultjaival. Kb ezt kellene tenni amúgy a rendőrségnek, ügyészségnek, hogy VALÓBAN megtudjuk MERRE is folyt el a pénzünk, azaz hova lettek transzferálva a mi befizetéseink - vagy elektronikus, vagy fizikai úton... Na erre nemigen volt eddig hajlandóság. :)

Már a relatíve egyszerű QKKA törvény alapján is (ami kb az egyes pontnak felel meg) az ügyfelek kárának kiszámítása is hónapokba telt (van akinek a mai napig nem sikerült kiszámolni a kárát), akkor mit akarnak itt egy komoly, portfólió nyomozással, éveken át, évekre visszamenőleg, mondjuk alaphangon 60000 károsultnál ? Tudok olyanról aki 20 éve Q ügyfél ! Lehet neki nemhogy kártalanítást nem állapítanak meg, hanem az "extra" hozamkivétek miatt még esetleg visszafizetést is ? S ha nem, hanem őket hagyják, akkor hányan fognak menni Ab-hez, vagy más bíróságra a diszkriminatív számítási mód miatt ??? 

http://hvg.hu/gazdasag/20151120_Par_heten_belul_meglesz_az_uj_Quaestorto

Ajaj. Már megint kavarnak.

Na akkor az eddigi 6 millió alattiaknak semmi sem jár már - hisz őket a fiktívek alapján kártalanították eddig is, sőt ha nagyon szabályosak akkor még akár vissza is vehetnének a hozamok miatt akinél ez felmerül - az új törvénytervezet szerint. Azok járhatnak "jobban", akiknek 6 millió fölött volt a befektetése, rövid ideje ügyfelek (azaz minimális hozamot gyűjtöttek eddig) valamint a kötvényeik sorozatában igen sok a fiktív. A valós kötvényesek, legyenek 6 millió alatt vagy felett azok megint ráfáznak a tervek alapján. (azok is akik régóta ügyfelek, s a hozamokat nem kivették hanem újra beforgatták, hisz a hozamok ezek szerint teljesen elvesznek) Nemigen segít ez a törvénytervezet senkin sem ebben a formában. Eleve ha a 70 milliárd valós kötvény után nem akarnak fizetni, akkor az eddig hátralevő 100 milliárdnyi kifizetendőből ezt levonhatjuk, majd még a hozamokat is visszamenőlegesen levonjuk akkor lesz is valamennyi kifizetés meg nem is... inkább ez utóbbi. Na jó, várjuk meg a végleges törvényt, de jelenleg ez arra jó, hogy el lehessen mondani, hogy mostmár nem csak 6 hanem 30 millióig lettek kifizetve a károsultak. Közbe ha valakinek van 20 millió QFF-es kötvénye, akkor pontosan eddig is, s ez alapján a tervezet alapján is 0 Ft kártérítést kap - csak mert azt a kötvényt választotta annó. Nekem pld 7.5 millióval tartoznak még, ebből valós kötvény kb 5.8 millió. Azaz elvileg kaphatnák vissza 1.7 milliót még a tervezet alapján, HA nem vonnák le a hozamokat még, mert ebben az esetben még akár az is előfordulhat, hogy a végén még nekem kell majd BEFIZETNEM, mivel az eddigi hozamaim többek voltak, mint a tervezet alapján számolt 1.7 millió megítélt kártalanítási összeg...

#4518: -  

Legalább 3 x írtam le ide is, hogy nem lesz benne a BC vagy a Hungária, és igazam is lett. Nem is mondott, írt olyat az AB, hogy nekik feltétlenül benne kell lenniük, aki ilyet kiolvasott belőle, az rosszul olvasta. Megírtam, hogy azzal volt a baj, hogy nem volt jól megindokolva, hogy miért csak a Q., most jól megindokolják, és kész. Igenis speciális a Q. helyzete a többiekhez képest, nemlétező/fiktív kötvényeket kaptak, ráadásul alacsony kockázatúként beállítva. Ezt most jobban meg fogják indokolni. Úgyhogy mégis csak nekem lett igazam, üzenem ezt annak, aki vitázott, hogy muszáj benne lenni a BC-seknek. Mondtam (írtam), hogy nem muszáj!

#4518: -  

 Ezek szerint ők is csak a fiktívek után kártalanítanak? Ajjaj, jó nagy bukó lesz, ha az "igaziakra" nem jár!!!!

Mivel ezt írják:

A hitelminősítők is pozitívan értékelhetik, hogy a magyar kormány megnyugtató, alkotmányos és általános megoldást keres a Quaestor-típusú fiktív vállalati kötvények károsultjainak...

Tehát csak a fiktívek után akarnak fizetni? Akkor lesz, aki semmit sem kap, mivel nulla, azaz 0 fiktív kötvénye van a szeerencsétlennek??????????????

Bizony-bizony, csak a fiktívek után akarnak fizetni, sokaknak nagy bukó lesz!!!!

"Mielőtt azonban a károsultak pezsgőt bontanának, rossz hír a számukra, hogy az új törvényjavaslat csak azokra a kötvényekre vonatkozik majd, amelyeknél a forgalmazó szabályszegése okozza a kárt. Vagyis, ha a brókercég például fiktív értékpapírokat ad el, ahogyan ez a Quasetor-kötvények esetében történt, ahol a piacra dobott 210 milliárdnyi papírból csak 70 milliárd volt a valódi, az MNB által engedélyezett kibocsátás. A szabályosan eladott kötvények megvásárlóit azonban a jövőben sem kártalanítja senki azért, ha a papírok kibocsátója fizetésképtelenné válik, ők csak a bíróságon, illetve a felszámolási eljárásban követelhetik a pénzüket, az eddigi tapasztalatok szerint hiába. További rossz hír a befektetőknek, hogy a megújított jogszabályban várhatóan a felvett hozamokat is levonják a kártalanításból, amit a korábbi variáció szerint nem tettek volna. Ezért minden egyes befektetővel újra elszámolnak, figyelembe véve az összes hozamfizetést."

Más kérdés, hogyy itt az igazi kötvény is a fiktívek miatt értéktelenedett el!

És akkor csak a fiktív kötvényeket ruházzuk majd át a QKKA-ra?

És a valódiakkal mi lesz? Azokat a felszámolási eljárásban érvényesíthetjük?

De a Q. vagyon az nem a QKKA-é lesz? Az előleget befizető BEVA tagok nem a feészámolás során értékesített vagyonból befolyó összeget fogják megkapni?

De akkor milyen vagyon marad a felszámolásban??????

És mi lesz a büntetőeljárásban lefoglalt vagyontárgyakkal???

Mert akkor a valódi kötvények miatt mehetünk a bíróságra, büntetőügyben sértettként bejelenthetjük a kárigényünket, illetve felszámolási eljráásban a sor legvégén állva kapjuk meg majd a nagy semmit.

#4519: -  

Lehet, hogy csak rosszul fogalmaznak, de ki kellene tudakolni, és még idejében írni az Igazságügyi Minisztériumnak, ebben leírni a visszáságokat, pontosan azokat,amiket te is leírtál. Mert a valódi kötvény a fiktívek miatt értéktelenedett el, és ezért szívjon az, aki tudta nélkül (!) valódi kötvényt vett? Különben meg csak arányszámok alapján dolgoznak, és ha ő fiktívet vett, hiába is van abban a csoportban nagyarányú valódi kötvény?

Ez így nagyon gázos lesz, és nemlesz valódi megoldás. Van olyan, akinek 100%-ban fiktív kötvénye van?

Akkor nem ruházzuk át a kötvényeket, illetve az ebből eredő követeléseinket, hanem azt bíróságon kell majd érvényesíteni.

A "fiktíveket" átruházzuk, tehát a nagy semmit.

Ki találta ezt ki? Végiggondolták ezt az IM-ben?

Valszeg az MNB álláspontját vitték tovább, ők mondták azt végig, hogy a fiktívek után kell kártalanítani.

Pedig az AB ilyet nem mondott, sőt...

Szegény apám 340.000.-Ft.-ból eddig 72.000.-Ft.-ot kapott vissza a BEVA-tól, ennyi volt a fiktív. Akkor már nem is kap semmit? Sőt, még vissza kell majd fizetnie azt a kis hozamot? Szuper!

A kamatadóval mi lesz, amit befizettünk, legalábbis a valódiak után biztos. Ami a fiktív miatt lett értéktelen. A kamatadót visszakapjuk?