#4448: - Re:  

 Ezek után, egy esetleges új törvényben igencsak nehéz lenne megindokolni, hogy miért maradjon ki a többi károsult csoport (BC, DRB, Hungária). Úgyhogy ezt az opciót kizártnak tartom. Egy esetleges új kártalanítási törvényben a quaestorosok semmivel sem lehetnek privilegizáltabb helyzetben, mint a többiek. Ez a diszkriminációs tilalom a kártalanítás összegét is megdobná alsó hangon szólva is min. 100-150 milliárddal, ami szintén perdöntő lehet a jövőbeni törvényalkotásnál.

#4450: -  

 Ez is csak egy politikai pamflet, nincs jelentősége. A kutya ugat, a karaván halad. A teljeskörű (és visszamenőleges) kártalanítás pedig jól hangzik, de agyrém. Ami pedig a politikusok pénzkimentését illeti, szintén csak egy olcsó propagandafogás. Tény, vagy legalábbis feltételezhető, de bizonyítani semmiképp sem lehet, hogy egyesek (akár még jobbikos politikusok is) bennfentes infók birtokában kimentették a pénzüKet.  No de ki az a marha, aki ezt nyilvánosságra hozza?

#4451: - Re: Re:  

 Kizártnak tartom, hogy 100-150 milliárd lenne a BC károsultak, valamint a Hungáriások kára. Ha jól vettem ki a BC esetén talán 30 milliárd hiány van, a Hungáriánál még kevesebb. Egyébként okot lehetne találni egy mp alatt arra miért éppen a Q KÖTVÉNYESEK lettek "kiválasztva":

ugyanis a kötvényesek betett pénze 200 valahány milliárd Ft az utolsó fillérig eltünt

ezzel szemben a BC esetén nem 100%-os a káruk. Semelyik ügyben, semelyik pénzügyi konstrukciónál nem volt akkora kár mint Q kötvény esetén, ráadáasul itt a kötvények esetén mint írom 100%-os pénzeltünés van. A BC esetén a részvényeit aki visszakapta, annak a kára nulla. (állampapírok szintén nem buktak... kamu kötvényt meg nem árult a BC) A Q kötvényesek esetén akinek a kötvénye fiktív annak a kára 100%, a valós kötvény értéke pedig mivel nulla, így a a valós kötvényesek vesztesége is 100%. Ez nem igaz, hogy nem látható. Persze, kár ért mindhárom cégben sok-sok embert. Csak vázolom, hogy a károk nem egyformák - ilyen módon akár jogalapja is lehet(ne) miért éppen a Q KÖTVÉNYESEKKEL foglalkozott a kormány. Ráadásul a BEVA a BC esetén nem is szivózott, a Q esetén meg a valós kötvényesek, QPT ügyfelek, valamint a QFF kötvényesek egy fillért sem láttak "kártalanítás" gyanánt. Továbbmenve a Q részvényeseinek a részvényei mind megvannak... nem is értem ŐK miféle kárról - valódi kárt értek ezalatt - beszélnek (mert mindenhol ott vannak, s nagyobb a panaszuk mint a 0 Ft-ot kapó QPT-s ügyfeleké... holott árfolyamesést nem szenvedtek, maximum időben nem kapták meg a részvényeiket...) A másik, belekeverik ide a Buda Cash DRB bankcsoport veszteségeit is... azt az OBA 30 millióig megtérítette. Ugye nem akarnak még a 100e euró fölött is kártérítést ? Én tisztelem a Buda Cash károsultakat, de néha-néha úgy érzem, nekik mindegy mi történik, csak másnak ne legyen jó, ez az egy cél vezérli őket - ha rosszul látom akkor elnézést, de nagyon ez jön le.

#4445: -  

A BEVA igen, 30 millióra nő (azaz 100e euróra, tehát ez a 30 millió árfolyamfüggő), DE ránk az még nem kell, hogy vonatkozzon sőt... Lehet egy köztes megoldást csinálni, amit már vázoltam korábban

1, csökkenteni a plafont, így csökkenne a kifizetendő összeg (így akár az önrészes dolog is elkerülhető) vagy maradna ugyanannyi a kárösszeg de növelt károsult számmal. Akinek kevés, ott a birósági eljárás lehetősége. 10% körüli sikerdíjnál ott is lehet számolni veszteséggel.

2, önrészes dolog bevezetése (ez lenne kb 10%, s ezzel a "magas hozam" extrahasznot ki lehetne venni a dologból, sőt a 3-as pontot sem kellene akkor firtatni...)

3, hozamok kivétele a kártalanításból: ez egy veszélyes ügy, s jogilag eléggé kényes pont. Egyszerűen ez oda vezet(HET), hogy aki visszaforgatott pénzt az rosszul jár, hisz aki kivette az megkapta a magas hozamot, s most az megmarad neki - utólag már kétlem, hogy visszavennék - , aki nem vette ki, mert pld nem tudta, lásd TBSZ számla az meg rosszul jár. Megint inog a léc, ezzel akár diszkriminatívvá is válhat a dolog, könnyen újabb AB beadvány lehet belőle. Ebben az esetben az én meglátásom továbbra is az, hogy az UTOLSÓ szerződéskötés pillanata a mérvadó pénzügyileg (ahogy ezt az eredeti törvény, sőt a BEVA törvény is elfogadja, sőt a kártalanításnál figyelembe is vette) Nemigen hiszem, hogy egy MA bedölő cégnél Ádámig és Éváig vissza kell menni, s a legelső betett pénz a mérvadó az elszámolást tekintve, főleg nem ha közben volt új szerződéskötés... A jövőbeli kamatokat nem lehet kifizetni természetesen. Azt ugyanis senki sem mondhatja, hogy akkor (pld 2012-ben) már csődben volt a cég azaz a dölő cégből vette ki a magas hozamot az ember. Egy ilyen esetben a banki OBA kártalanítás is értelmetlen lenne, ha pld valaki ügyféllé válik 2010-ben egy bankban, betesz 1 milliót, majd évente kap 40000 kamatot, s a tőkével újra és újra leköti a kamatokat is, akkor egy 2015-ös bukta esetén nem a 2010-es állapot a mérvadó, hanem az UTOLSÓ szerződéskori pénzállapot, s nemigen hiszem, hogy eddig bárki is vizsgálta volna miből lett az utolsó állapot ilyen esetben. Más eset, ha valaki 2010-ben 5 éves szerződést köt, majd az 5 év alatt dől be a cég, s akkor valóban a 2010-es eredeti állapot a mérvadó. Nem is lehet ésszerű, hisz ha újra le is lett kötve, arról újabb szerződés született, akár egyik ablaknál kivetttem, másiknál betettem a pénzt. Megint más kérdés, hogy a jegybanki alapkamat mint irányadó kamat akár itt is alkalmazható lenne... Ráadásul akkor a jövőbeli befektetések esetén sem fektetne be ugyan oda senki egymás után, HA egy csőd esetén az első befizetés lenne a mérvadó s az évek során felgyűlt hozamok mind egy szálig elvesznének.

4, mondtam, ha akarja a kormány a kártalanítást, s jelenleg nincs keret rá ami akár el is fogadható, akkor bizonyos elfogadható kompromisszum lehet - nem mindenkinek, de önkéntes alapon lehetne választani - a részletekben történő kártalanítás. Vagy a kártérítés más pénzügyi termékké konvertálását - akár kedvezményekkel a KP-s "azonnali" kifizetésekhez képest. A kormány most adja el pld a földeket, biztos lenne akit esetleg ez is érdekelhetne, konverzió földre pld.

Kérek mindenkit, hogy kommenteljen (ez is a harc egyik eszköze), hiszen félre vannak tájékoztatva az emberek. Mindenütt, minden cikknél írjatok kommenteket, amikor a hülyeségeket olvassátok: túl sok kamat, hozamvadászok, nem is volt beva tag, tudták, hogy nagyon kockázatos, tájékoztatták őket, miért az adófizetők fizessék a nyerészkedőket....stb.

Írjatok ide kommenteket:

www. origo.hu

Egy ideig nem lesz több pénz a quaestorosoknak

Ordító hülyeségeket írnak az emberek!!!!! Ha már csak 1-2 embert el tudunk gondolkodtatni, megírni az igazat (nem igaz, hogy ordítóan magas volt a kamat, nem igaz, hogy tudtak az emberek a kockázatokról, sőt félrvezették őket, a PSZÁF figyelmeztette is a Q-t, az MNB hány vizsgálatot végzett, mégsem talált semmit.....stb.) már megéri!!!!!

A plafon maradjon 30 milla, osszhangban a tervezett altalanos OBA garanciaval. Es igenis legyen onresz. 

#4450: -  

 ÁLLAMI SEGÉDLETTEL KIRABOLTAK A" JOBBAN TELJESÍTÉSÉRT" AB- A KORMÁNY AKARATÁT TELJESÍTETTE A 90-VEN %-OS KÁRTALANÍTÁS HELYETT. KELLER? MNBANK ?  FELÜGYELETE NINCSENNEK FELLELŐSŐK ? NA MIÉRT ?

 BECSAPTAK ! CUNI AKORMÁNY DUMÁJA EBBEN AZ ÜGYBEN ! RABLÓK KÖLTIK A PÉNZUNKET !

#4458: ETETŐKOSÁR ÁB ? TŐRVÉNY? NÉPKÉPVISELET? -  

 Ha így ordítoztok, nem hallani, amit mondani akartok.

Semmit nem tudunk, csak annyit, hogy mondhat,írhat, kommentelhet bárki, bárhol, bármit, tüntethet bárki bárhol, kártalanítani bennünket jogszabállyal csak a kormány tud. Se az ellenzék, sem a média, sem  a bankok nincsenek ebben  a helyzetben. A kormány módosíttathatja a jelenlegi törvényt az Országgűléssel vagy alkottathat egy másikat az AB kifogásait figyelembe véve. Ez pedig szándék kérdése. Ami vagy meg van vagy nincs. Bár nagy valószínűséggel megvan - már csak a presztízs miatt is- és valami megoldást ki fognak találni Na de egy normális jogszabály megalkotásához idő kell. Hamarosan úgyis kiderül hogy 1.Van-e szándék. 2. Amennyiben van szándék, milyen módon módosítják a meglévőt vagy alkotnak új törvényt, hogy az alkotmányos legyen? 3. Végre tudják-e hajtani?

Ráadásul az AB még csak azt sem mondta, hogy nem alkotmányos- kellő indoklással- csak a Quaestor károsultak kártérítése, kártalanítása vagy a bankok bevonása a folyamatba, csak itt nem lehet aránytalan  a tulajdonkorlátozás. pl a BEVA-ba is a többek között a bankok fizetnek be most és később is.

Az lehetne a megoldás a KÁROSULTAK részéről, hogy azért össze lehetne szedni "ajánlatokat", hasznos "ötleteket" amiket nem kiabálva, de a kormány, képviselők elé le lehetne tenni, hogy miben tudnának a károsultak partnerek lenni. NEM KÖVETELŐDZÉSRE gondolok természetesen. De épeszű gondolatok, észérvek segíthetnek nekik is, hisz ha látják, hogy van ezen az oldalon (károsultak) IS bizonyos normális hozzáállás, nem mindenképpen követelődzni tudunk csak, akkor máshogy is állhatnának hozzánk és az ügyünkhöz. Sajnos nagyot csalódtam az ellenzékben, most már látszik, hogy a politikai haszonszerzésen kívül semmi másra nem akarnak/akartak minket és a bajunkat felhasználni. Semmi épkézláb ÖTLETÜK, semmi kézzel fogható segítséget nem adnak - gondolok itt jogsegély, tanácsok, stb. Nagy részük azt sem tudja miről beszél (DK, de néha a Jobbiknál is vannak "szagértők", stb, stb) mik a tények, csak dobálódznak számokkal, meg követelésekkel, amik még rontják a helyzetünket...

Itt a lényeges dolog az, hogy probáljunk olyan, a károsultak nagy többsége számára elfogadható kompromisszumos elképzeléseket leírni, kitalálni, amik a 1, a realítás talaján maradnak 2, nem terhelik azonnal halálra a bankokat sem az államot (azaz ne az legyen az első "ajánlat", hogy holnap ide a pénzt, mindenestül, hozamostul, kártérítésestül, meg egyebek... lemondatni a kormányt meg nem a mi ügyünk fogja, még ha mind a 32000-en KOLDUSSÁ válunk akkor sem !!! Mellesleg ha lemondana, mi lenne ? Kárpótolna valaki ? Ugyan már...) 3, elfogadható akár az egész társadalom számára - megpróbálhatnánk elmondani, hogy hogyan, mi miatt is kerültünk a Q csapdába, elmagyarázhatnánk (nem üvöltve), hogy mekkorák voltak a hozamok - példákkal alátámasztva (más bankokkal összevetve), hogy nem extrém hozamok voltak (a tőzsdei, forex ügyeskedőkhöz képest legalábbis nem) Lehetne itt aprókat lépve haladni előre, s akkor talán egy fél éven - egy éven belül úgy ahogy sínen lehetnénk...

#4461: -  

 Kedves Mindenki!

Varga Zs. András Úr különvéleményét például a Magyar Bankszövetség nem emlegeti fel, pedig a károsultakra nézve véleményem szerint igen kedvező.

#4461: -  

 Nagyon-nagyon egyetértek! Össze kellene szedni józan, normális, épkézláb, racionális, megvalóstíható javaslatokat, és el kellene küldeni a kormánynak, OGY képviselőknek! Van pénzügyi, gazdasági szakember a károsultak között? Mert ő segíthetne.

#4462: vendég - Re:  

 Igen, és dr. Varga Zs. Andráshoz csatlakozott dr. Szívós Mária alkotmánybíró is.

#4460: -  

 Így van. Az AB nem mondta azt, hogy baj van azzal, hogy csak a Q. károsultak voltak benne, csak nem lett jól megindokolva, hogy miért csak ők, és így ezzel az indokolással diszkrimatív a BC és egyéb károsultakkal szemben. Ha valaki jól elolvasta a határozatot, akkor ez van benne, de jogász ismerőseim is így értelmezték. Most, ezzel az indokolással diszkriminatív (ugyanis a tv. indokolását nézték meg az AB bírók, és abból NEM DERÜLT KI elég jól, hogy miért csak a Q.). Ha jobban meg lenne indokolva, hogy miért csak a Q. lett kiemelve, akkor azzal sem lenne baja az AB-nak! Így viszont mivel nincs elég jól megindokolva, diszkriminatív. Tehát még csak ez sem igaz, hogy ne lehetne csak a Q-ra a tv-t meghozni. Jogász ismerőseim (3) is ezt mondta, ha valaki értőn olvassa, akkor ez benne van.

Rögtön ezután írja az AB:

Azzal sem volt baja az AB-nak, hogy a BEVA tagok előlegeznek:

Megáll a közérdek, mint indok (ez az első, és legfontosabb):

Dr. Balsai István:

Dr. Dienes-Oehm Egon:"Véleményem szerint, ha elfogadjuk azt, hogy a jelen esetben olyan ex gratia jellegű megoldásról van szó, amely ráadásul részletesen indokolt közérdekből történik és a kárrendezésre sem a jelen ügyben, sem más hasonló esetben nem létezik alanyi jogosultság úgy - a Varga Zs. András alkotmánybíró különvéleményében foglalt állásponttal egyezően – leszögezhető: „a megkülönböztetés és annak ésszerű alapj kizárólag a Tv. hatálya alá tartozók tekintetében lett volna vizsgálható”.

dr. Juhász Imre alkotmánybíró szerint a BC indítványát érintettség hiánya miatt alapból el kellett volna utasítani:

Dr Pokol Béla szintén nem támogatta a diszkriminációval kapcsolatos megállapításokat, azaz:

Dr. Varga Zs. András:

Ehhez csatlakozott dr. Szívós Mária Ab bíró. Tehát 5 AB bíró (!!!) mondta azt, hogy nem diszkriminatív még ezzel az összecsaőpott indokolással sem, 1 AB bíró pedig azt mondta, hogy eleve nem is áll fenn a BC érintettsége, így vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Az 6 ember.

14-en vannak. Nem sokon múlt, 1, azaz 1 AB bíró elég lett volna még, és akkor 7-7 arányban lettek volna. Ilyenkor döntésképtelenség van? Vagy mi van ebben az esetben?

#4474: -  

 Így lett volna, úgy lett volna 7-en - 7-en lettek volna. Ha el nem lopták volna. De nem úgy lett! Most ez a helyzet, ezt kell(ene) kezelni nem ötölni hatolni ötletelni és sopánkodni. Mindenesetre a legfontosabb- bármilyen törvény is születik -ha születik- egy előzetes alkotmányjogi normakontroll, hogy ne lehessen újabb beadványokkal az időt és az idegeket húzni ezzel tehermentesíteni az Alkotmány Bíróságot.