Quaestor károsultak megmentéséért

#6445: -  

Elképzelhető, hogy  egy pénzügyi szolgáltató elkövet egy ilyen kapitális hibát? A józan ész szerint: nem.

Elképzelhető, hogy nem gondoltak arra, hogy a károsultak ezt észreveszik. A józan ész szerint: nem.

És minekután lejár a határidő (nem előtte, hanem utána), arra ébredünk, hogy lehet, hogy törvényt kell módosítani a számolási hibák miatt. Így aztán marad az utolsó kérdés;

Elképzelhető, hogy mindez a véletlenek játéka? A józan ész szerint: nem.

Optimista zárszó: lehet, hogy napjainkbak a józan ész már nem számít. 

 

Az továbbra sem világos, ha ismert, hogy semmi gazdasági ténykedés nem volt a cégnél, akkor akik kiszálltak időben, s felvették a hozamot - ami nem gazdasági ténykedés eredménye, hanem a MI betett pénzünkből lett kifizetve - azok nem káronszereztek ? Azoknál ott lehet hagyni MINDENT (hozam, tőke, stb) ? Tehát csak azért mert a csőd pillanatában nincs számlája, vagy van, csak nincs rajta Q kötvény, csak pld részvény akkor őt békén hagyják, pedig mondjuk a részvényét az eddigi hozamaiból vette... (a részvényeit meg a felszámoló már vissza is adta)

 Vagy becserélte 2015 januárban a Q kötvényeit állampapírra, akkor ő kiszállhat gond nélkül, visszakapja az állampapírjait, s hallgatnak arról, hogy 1 hónappal a csőd elött a Q kötvényeiből (hozamos hozamokkal azaz káronszerzett pénzzel együtt) vette az állampapírt, a MI kárunkra - hisz az ő hozamai a mi veszteségünk. Nem igazán tartom korrektnek a dolgot. Mivel hogy ezen embereknek történt kifizetés miatt van negatívban az egyenleg - mind cég szintjén, mind a mi egyéni egyenlegünk. Ha az ő hozamaik vissza lennéne véve - technikailag nem megyek bele mi módon - akkor abból lehetne a MI TŐKEHIÁNYUNK pótolni, azaz egyre jobban visszajutnánk a "mindenki visszakapja a betett tőkéjét" elvhez. (ők is, hisz a tőkéjük érintetlen, csak a hozamaik vennék vissza) Tudom, "a tőkepiac stabilitása" miatt az elképzelésem kivitelezhetetlen (hogy is képzelem, hogy valaki "megszerzett" vagyonát vissza lehetne venni... ez csak a károsultaknál igaz a hozamlevonogatások esetén), bár kétlem, hogy éppen a jelenlegi megoldás - azaz a 14 hónapja húzodó, állandóan változó "kárenyhítési" eljárás - alkalmazásával lesz sziklaszilárd a "tőkepiac"... 

#6447: - Re: Re:  

Szerintem a két mondat nincs ellentétben egymással.

Az értékpapírszámlán „jóváírt kötvények”  halmaza nem egyenlők a „jelenleg nyilvántartott kötvények” halmazával, ill. azok hozamaival. .A „jóváírt kötvények” körébe bele számítanak a már lejárt/megszüntetett kötvények, így az ingatlan kötvények is, amelyek a felszámoláskor már nem szerepeltek/nem voltak nyilvántartva a kötvényszámládon. 

#6451: - Re:  

 A felvetés jogos, további kérdés:

elképzelhető, hogy a "törvénymódosítási kényszer" miatt ÚJRA elmarad a kifizetés /csakúgy mint tavaly nyáron a BEVA-n túli rész esetén/, s most már 2 elszámolás UTÁN újra csak a "várunk, várunk, várunk" állapot fog beállni a kárrendezési (ó bocsánat "kárenyhítési") eljárásban ? Mert egyre jobban így néz ki a dolog... Ja bocsánat, akkor én mint bank ezek után 150%-os kártalanítást fogok felajánlani a károsultaknak - ha úgyis mindig közbe jön egy apró banánhéj, amin elcsúszik a valós kifizetés, akkor igérhetek AKÁRMIT...

#6453: - Re: Re: Re:  

 Speciel ezt én is így gondolom, a két mondat abszolút nem ellentétes. Elsőre úgy tűnhet, de átgondolva mi mit is jelent azonnal látszik amit írsz is, hogy a dolog (sajnos) rendben van... más lenne az ábra, ha a hozamlevonás VALÓJÁBAN csak a JELENLEG az értékpapírszámlán megtalálható kötvényekre vonatkozna... Az ingatlan kötvények esetén maximum arról lehet vitázni, hogy a 2008 előtti hozamok elszámolása hogyan történjen, azaz minden hozam a lejáratkor (2012 ha jól emlékszem) íródna hozzá a tőkéhez - s ebben az esetben levonandó-e az egész, vagy csak a 2008 utánra eső rész a levonandó... A kártalanítás mértékének csökkentése érdekében persze az "egyben íródik hozzá a hozam, 2012-ben íródik a tőkéhhez, s így levonandó az egész" a válasz. QFH és QFF kötvények esetén is érdekes a "felmarkolt hozam" számítás, ott is kellene még rendesen dolgozni a PONTOS számokért - de látszik erre nem volt igazán se akarat, de talán idő sem...

#6453: - Re: Re: Re:  

 Na, megint tanultunk tőled valamit, éspedig a jóváírt kötvény fogalmát. Mi (befektetők) eddig úgy tudtuk, hogy a kötvényt nyílvántartják, a kamatot meg jóváírják. Nem baj, az a lényeg, hogy meg legyen magyarázva! 

#6455: - Re: Re: Re: Re:  

 Ebben a mondatodban van a lényeg;

A kártalanítás mértékének csökkentése érdekében persze az "egyben íródik hozzá a hozam...

Egyetértünk, ez a volt a cél, a többi duma!

#6455: - Re: Re: Re: Re:  

Igen, de azt is bizonyára tudod, hogy a sorstársaink zöme most éppen a QPT kötvények, illetve azok 2008 előtti hozamainak elvonása miatt nem kap semmit. Itt nemcsak az elvonás etikátlansága merül fel, de a jogtalansága is, mert a QPT-k esetében nem volt fiktívezés, sikeres lezárult kötvényprogram volt. Persze erről most nem beszél senki. Ha kötvény, vonjuk el a hozamát, és így kevesebbet kell fizetni.  

#6458: - Re: Re: Re: Re: Re:  

 Igen, egyértelmű, a cél vonjunk le mindent amit találunk, mindegy mi is az, lényeg ne kelljen annyit fizetni. Ha lesz törvénymódosítás, kétlem, hogy olyan lesz amiben a valóban korrekt(ebb) elszámolás irányában indulnának el. Az mindenesetre sokatmondó, hogy 200 milliárdos kár esetén az ügyfelek "elszámolása" pár sor. Miért nem lehetett KÖTVÉNYENKÉNTI (több évet átölelő kötvény esetén vételtől fordulóig majd fordulótól fordulóig kimutatott) tételes elszámolást (hozam, befektetett tőke, stb) kiküldeni ?

Amúgy a QPT-t én magam nem tudom megítélni, mennyire volt sikeres. A lejártakor már mentek a QFH-s, QFF-es kötvények, nem vagyok biztos benne, hogy nem azok BEFIZETÉSEIBŐL írták jóvá a hozamokat 2012-ben a QPT-s kötvénytulajok esetén. Persze mint írom, ehhez látni kellene MI is lett a QPT-ből, milyen ingatlanok lettek fejlesztve, mekkora értékben, mekkora QPT kötványállományból, stb, stb... Ezt mi nemigen fogjuk megtudni soha sem - sajnos, mint oly sok dolgot ebben az ügyben -, ezért nem lesz nehéz ezekre is ráhúzni, hogy "nem történt gazdasági tevékenység..." azaz levonhatók...

#6450: - Re:  

 most akkor leall a karrendezes?

Mert egyetértek vele!
Magam is károsult vagyok, a bebukás előtt 1 azaz egy évvel vásároltam 54 db kötvényt 2 (54 +10) tételben ,de ugyan azon a napon és ugyanazon szám alatt. Ebből 44 db -mint "hiányzó" -mennyiség után megkaptam a Bevá -tól a kártalanítást a "meglévő" 10 db után nem. A KA -tól érkezett elszámolás szerint 0 Ft jár,mert 318 043 Ft nettó hozamot vettem fel 2008 óta .
Volt némi pénzem a Questorban , amit folyamatosan kivettem,de,nem csak a hozamot hanem a befektetett összeget is.Néhány 100 ezer Ft volt összesen.
Egy évre kívántam elhelyezni az éppen szabad pénzemet, mert 2015 májusában nagyobb kiadás várt rám, ami megtörtént, csak egy kisebb részét másnak sikerült felhasználni nem nekem.
Kértem részletes elszámolást a Kárrendezési Alaptól,de még nem kaptam választ .
Nagy veszteség nekem, kis összeg -mondhatnám semmi- azoknak akik mások pénzén éltek/élnek még most is jól.
Edit Morcz

#6456: - Re: Re: Re: Re:  

  „úgy tudtuk, hogy a kötvényt nyílvántartják, a kamatot meg jóváírják.” 

Rosszul tudtad, mert a kötvényt nem csak nyilván tarthatják, hanem jóvá is írhatják (és még egy csomó más dolgot is csinálhatnak vele).

Amúgy ezt a számodra megemészthetetlen, nem létező „jóváírt kötvény” fogalmat nem én találtam ki, hanem a Trócsányi válaszlevélből idéztem. Abból a levélrészletből, amelyben a 6447 beírója antagonisztikus ellentmondást vélt felfedezni. Mi több, ezt a fogalmat maga a törvény is alkalmazza, már rögtön a legelején:

„… értékpapírszámláján kötvény került jóváírásra” 

Remélhetőleg most már olyan törvény fog születni, hogy minden károsultat (32.000) kifizetnek teljesen.

Nem vonogatlag le 2008-ig visszamenőlegesen semmit.

Reménykedjünk a kedvező újabb törvényben, ami már elfogadható lesz a károsultaknak.

Mindenkitől rengeteget vontak le, és így a károsultak perelni lesznek kénytelenek akkor, ha már felvették a megitélt kártalamitást.

Bárhogy is szól a törvény, hogy nem lehet perelni, ha felvetted a pénzt. Ilyet elvileg nem tehettek volna bele a törvénybe.

Alkotmány ellenes

 

#6459: - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

 Hogy miért volt a QPT sikeres?

Egyrészt, akármi is történt a Q-nál, azért elég sok ingatlant vettek korábban, és tudomásom szerint pontosan ebből.

Másrészt, ha már akkor is csaltak, akkor a felügyelet munkatársait be kell zárni a Tarsoly mellé, és nemcsak a mostaniakat, hanem a régieket is visszamenőleg, úgy ahogy most tőlünk több mint tíz évre visszamenő hozamot is elvonnak.

Azzal, hogy elvonják a QPT-k, és azok 2008 előtti hozamát is, és ezt törvényben is rögzítik, lényegében elismerik a felügyelet felelősségét! Azért az mégiscsak abszurd, hogy a Q állítólag már régóta csalt, lopott, hazudott, de ezt sok éven át, egyik kormány alatt se vették észre. A Q sohasem kapott komoly büntit, rádadásul az utolsó évekig tőzsdén lévő, vagyis transzparens, nyereséges (!), igaz nagyon eladósodott cég volt. Hol voltak a pézügyi ellenőrök, hogy történt az auditálás? És miért adott neki az MNB 2014 végén bank alapítására engedélyt. Ez csak patyolattiszta, átvilágított cégnek jár, amilyennek az MNB akkor találta!!! Rá pár hónapra rájött, hogy tévedett, több, mint tíz évre visszamenőleg. De az államnál ezért nincs felelősségre vonás, a befektetőknél viszont van. Majd lesznek perek, és figyeld meg, hogy ezek a kérdések, különösképen a QPT hozamának elvonása mennyire középpontba fog kerülni. Szerintem még erre se ügyeltek a jogalkotók, annyira fontos volt a hozamok minimalizálása és a bankok szava. 

#6462: - Re: Re: Re: Re: Re:  

Figyelj, én nem akarlak bántani, de már elég régóta élek ebben az országban ahhoz, hogy zavarja a fülemet a kötvény jóváírása.

Az meg, hogy manapság, hogy használják a nyelvet, akár a jogalkotók is, már egyáltalán nem érdekel. Főleg olyanoktól nem érdekel, akik jogvégzett emberek, de rendre olyan törvényeket alkotnak, amelyeket egy másik jogi fórum jogellenesnek talál. Valószínűleg így bánnak a nyelvünkkel is.

Remélem, nincs harag, minden jót!

   

#6463: -  

Ne táplálj hiú ábrándokat! Ha lesz is tv. módosítás, az az eddigi alapelveket nem fogja érinteni, jó esetben is csak a levonandó hozamok számítási módszerére fog vonatkozni. 

#6459: - Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

Nekem nem volt QPT-m, de ha lett volna, biztosan perre mennék a jogi ismereteim alapján.

A QPT-k hozamát ugyanis arra hivatkozva vonták le, hogy a cég már ezen ingatlankövények kibocsátásakor is csalt, majd ezt követően is a csalásból fizetette ezen kötvények hozamait. Kemény dolga lesz annak az ügyvédnek aki ezt majd be akarja bizonyítani. Elvileg persze be lehetne bizonyítani, de csak akkor ha ezekre az évekre is visszamenőleg pontosan feltárják és nyivánosságra hozzák a Q. müködését. Abban aztán biztosak lehetünk, hogy ez az ami napjainkban nem fog megtörténni. És ha nem történik meg, akkor az se bizonyítható a bíróságon, hogy jogos a QPT-k hozamának elvonása.     

Az ingatlan kötvények hozamának levonása nem felel meg a Kárrendezési törvénynek és a Kárrendezési szabályzatnak.

Egyébként is honnan tudják, hogy 2001. évtől, már a kibocsátáskor probléma volt a kötvényekkel?

Az államnak is vissza kellene fizetni a fiktív hozamok után befizetett adókat, nekik sem járna semmi, nem csak nekem.

Ez a törvény módosításos csali is csak arra jó, hogy ne háborogjunk és ne rohanjunk a bíróságra.

Nagyon sokan morognak a hozamszámítás miatt. Egyszerűen csak alkalmazni kellett volna a törvény szövegét, kiemelem, hogy mit:

 

4. § E törvény alkalmazásában:

1. befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) alapján befektetési szolgáltatási tevékenység folytatására jogosult szervezet;

2. diszkont kötvény: olyan nem kamatozó kötvény, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be;

3. hozam: az értékpapírszámla-vezető által a kárrendezésre jogosultnak ténylegesen jóváírt

a) kamat összege,

b) eladási és vételi ár különbözete a lejárat előtt az 1. § (1) bekezdése szerinti befektetési szolgáltató által visszavásárolt kötvény esetén,

c) névérték és vételár különbözete diszkont kötvény esetén;

4. vállalkozás: gazdasági tevékenységet folytató jogalany.

Bezzeg az ingatlan kötvénynél mindent saját szájuk íze szerint alkalmaztak.

Tehát hónapok óta csak altatnak minket.

#6468: -  

 jól látod, mint ahogy 6451 is

#6467: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:  

Remélem,hogy Palotásék (és más ügyvédek is) már készülnek erre. 

#6446: - Re:  

Én is elolvastam ezt a levelet:

http://www.parlament.hu/irom40/10315/10315-0001.pdf

Bár ne tettem volna! De azért idézek belőle egy mondatot:

"Fontos kiemelni azt, hogy az államnak nem kötelessége helyt állni egy befektetési vállalkozás helyett sem..."

Igaza van, csak az a baj, hogy ezzel kapcsolatban nem beszél arról, hogy mi az állam kötelessége. Mert olyan is van! Nevezetesen az államnak kötelessége a befektetési vállalkozások ellenőrzése, éspedig azért mert felelőssége van az állampolgárai iránt.

Arról is írni kellett volna, hogy az állam ezen kötelességének nem tett eleget, illetve nem kielégítően tett eleget, mert 25 éven át müködhetett állami felügyelet alatt egy olyan befektetési vállalkozás, amely végül több mint 30 000 állampolgár súlyos megkárosításához vezetett.

Meg arról is kellett volna írni, hogy mivel mindezt az állam vagy két évtizeden át (!) nem "vette észre", ezért felelősséget visel, és nem "kárenyhítést ad" (állandóan hangsúlyozva annak ex gratia jellegét), hanem a felügyelet felelőtlen ellenőrzését elismerve, teljes és azonnali kártérítésben részesít mindenkit.

Mindennek belátásához pedig annyi is elég lett volna, ha arra gondolnak mit is jelent az "Igazságügyi" szó első fele. Vagy emlékeznénk a jogi diplomájuk átvételekor és hivatali beiktatásukkor tett esküjükre.

Nagyon remélem, sok sorstársammal együtt, hogy lesz olyan független hazai, vagy EU bíróság, amelyik ezt kimondja.   

#6471: - Re: Re:  

 Hogy volt-e, ill. bizonyítható-e az MNB jogi felelőssége a Q-ügyben, az hamarosan kiderül. Az FB csoportnál olvasható kommentek szerint máj. 26-án lesz az első tárgyalás az MNB ellen indított perben.  

#6472: - Re: Re: Re:  

Azért abban a "hamarosan"-ban ne nagyon bízzál.

A felelősség nem kérdéses, a bizonyítás és az ügyvédek jogi játéka az más kérdés. 

 

#6472: - Re: Re: Re:  

 Elsőre szinte biztos, hogy visszaütik a labdát. Aztán, majd ez folyik a médiából. Egy biztos, hosszú meccs lesz, de nyertek már ilyet az állammal és a bankokkal szemben. Ez volt a nevezetes VWM Lízing ügy, ahol végül mindenki mindent kamatostul visszakapott, mivel sikerült bizonyítani a felügyelet gondatlanságát.

#6472: - Re: Re: Re:  

 A kérdésem az lenne - laikusként -, hogy egy ilyen ügyben ha megállapítódik az MNB felelőssége jogerősen, az mit jelent(het) ránk károsultakra nézve. Mit jelent azokra akik elfogadták/elfogadják a KA által felajánlott összeget, valamint mit jelent(het) azok számára akik egyéni pert/pereket kezdeményeztek. Egyáltalán a "további mindennemű követelésről lemond a károsult amennyiben elfogadja az Alap által felkínált összeget" rész mennyiben állja meg a helyét jogilag, azaz egy elfogadott KA általi kártalanítás esetén van-e még BÁRMI lehetősége a károsultnak, hogy az Alap által kifizetett s a valós kára közti rést csökkentse ?