Quaestor károsultak megmentéséért

#6174: -  

 Ha a Kárrendezési szabályzat 5.2. pontjába beteszik azt, hogy a QPT Zrt ingatlan kötvényeinek hozamai is levonásra kerülnek kivéve a haverok kötvényei, az ellen sem ágálhatunk. A Kárendezési Sz. 1.1 pontja a mérvadó, felül írja az 5.2. pontot. Azaz bármit írhatnak az 5.2. pontba.

Ha a Q. csoportnak még mondjuk 5 társasága lett volna, amelyik bocsátott ki kötvényt és Te vásároltál belőle. A társaság visszafizette, azaz kitudta gazdálkodni (nem fiktív kötvényből) a tőkét és a kamatot, de úgy, hogy a mai napig működik. Ezzel az indoklással, amit írnak még ezeket a hozamokat is levonták volna. A Kárrendezési Alap nem bíróság, hogy itéletet mondjon a Q. csoport felett.

#6176: - Re:  

Az Kárrendezési Szabályzat 1.1 azt mondja ki, amit a törvény. Hogy mire terjed ki a kárrendezés hatálya.

A tv. általánosságban, a szabályzat konkrétan megnevezi a Befektetési szolgáltatót és a kibocsátót.

A QPT Zrt. csak az 5.2-be került be, hogy milyen kötvények hozamát akarják visszavonni. "...a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. által kibocsátott kötvényekre.." is kiterjed a levonás. A BEVA igazgatósága szerint.

Az ingatlan kötvények hozamának levonását, a január 7-i szebályzat szerint egyértelműen nem lehet megtenni.

A módosított Kárrendezési szabályzat 5.2 pontba hiába rakták be, az 1.1-ben nem szerepel.

Tehát a tv. hatálya nem terjed ki a QÉpZrt kötvényeire. Ha nem terjed ki, akkor nem lehet levonni.

De ha beleveszik a QÉpZrt az 1.1-be, akkor már ütközik a kárrendezési törvénnyel.

A QÉp Zrt kötvényeinek hozam visszavonását sem maga a Törvény, sem a kárrendezési szabályzat  nem támasztja alá.

Az a baj, hogy mi ügyfelek ezt nem tudjuk a Kárrendezési Alap felé érvényesíteni.

Csak peres úton, majd ha a bírósg kimondja, akkor lesz igazunk.

És tudják ezt nagyon jól a mocskok!

#6174: -  

  A Q-tv. megsemmisítésekor az AB előírta, hogy a károsultak kártalanítása nem történhet a korábban realizált előnyök figyelmen kívül hagyásával.  

A 16.§ (4) pedig meghatározza, hogy mi ütközik a káron szerzés tilalmába, azaz milyen kötvények hozamait kell levonni a kárrendezési összegből. Márpedig ez azt mondja, hogy a „2008. január 1-jétől az 1. § (1) bekezdése szerinti kibocsátó által kibocsátott kötvényére tekintettel jóváírt hozamot.”

És mivel az 1.§ (1) alapján nemcsak a Hruria, hanem a QPT is bocsátott ki kötvényeket, így a QPT ingatlan kötvények utáni hozammal is csökkenteni kell a kárrendezési összeget. 

A probléma megítélésénél minden károsultnak szem előtt kell tartani, hogy senkinek sincs alanyi joga a kártalanítására, itt ex gratia jellegű megoldásról van szó, ahol „a jogalkotó nem jogi igényeket elégít ki, hanem méltányosságból juttat javakat”. 

#5499: Tomboy - Kárrendezés számítása. 

#5500: - Re: Kárrendezés számítása. 

 A 2015. CCXIV. tötvény. "1.§(1) A törvény hatálya azon ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a kibocsátó ... kapcsolt vállalkozásának tekinthető ... befektetési szolgáltató által értékesített kötvény megvásárlására irányult". 

"16. §(4) A kárrendezésre jogosult részére fizetendő ellenérték meghatározása során a (3) bekezdés szerinti összegből le kell vonni a kárrendezésre jogosultnak vagy jogelődjének 2008. január 1-jétől az 1. § (1) bekezdése szerinti kibocsátó által kibocsátott kötvényére tekintettel jóváírt hozamot."

A törvény 1.§(1)i hatálya azokra az ügyletekre (kötvényekre!) terjed ki, amelyeket az ügyfél a kárrendezési folyamat során felsorolt! Gondolom, senki nem sorolta fel a QPT kötvényeket! Szerintem a Kárrendezési Szabályzat 2016.02.17-én módosított 5.2. pontja (amelyben a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA kötvények mellett a QPT kötvényeket is figyelembe veszik a hozamszámításnál) nem felel meg a törvény előírásának, ezért hibás a Kárrendezési Alap  részéről az ellenérték kiszámítása.

Várom jogi szakértő válaszát felvetésemre. 

#6178: - Re:  

 A 16. § (4) bekezdés nem határozza meg, azt hogy mi ütközik káron szerzés tilalmába, kötvény kibocsátóra utal. Arra a kibocsátóra, amit meghatároz a a Kárrendezési Szabályzat 1.1 pontja. is.

Az államnak vissza kellene adni, azt a sok-sok adó forintot, amit befizetünk 2001. évtől. Így jutna pénz, azoknak is akik kimaradtak általad említett méltányosságból.

A pénzünkből sok-sok ember jutott munkához, jövedelemhez. Ők is fizettek adót... stb Nincs itt méltányosság, és ne is beszéljünk a politikai szálakról.

Ne papolj nekünk itt méltányosságról! Ha nem volt kötvényed, akkor ne gyere erre az oldalra, ha meg volt, vajon mennyit veszítettél? Lehet, hogy semmit? 2014-ben tetted be a pénzed, előtte máshol fialtattad?

#6175: - Re:  

 Kérheted nyugodtan e-mail-ben, én is így kértem, és válaszoltak. Nem várj túl gyors választ (kb 8-10 nap), ami érthető a sok ügyfél miatt. Nem érdemes erre költeni egy Ft-t sem, mert valójában nem sokra megyünk ezzel a kimutatással.

Aki bízik a felszámolás során megtérülő kárában és ezért hajlandó a követelése 1%-át áldozni, annak ajánlom figyelmébe a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. „f.a.” 2016. március 31-én kelt könyvvizsgálói jelentését. Az elktronikus beszámoló portálon megtalálható, bárki által megismerhető.

Leggyakrabban előforduló szavak: nem egyeztetett, nem fellelhető, bizonytalan, kétes kimenetelű, értékvesztés.

Dobjátok még a jó pénzeteket is a szar után....

#6178: - Re:  

...itt ex gratia jellegű megoldásról van szó, ahol „a jogalkotó nem jogi igényeket elégít ki, hanem méltányosságból juttat javakat”. 

Ha ez benne van a törvényben, akkor az bizony az Alap elég "rugalmasan" értelmezheti a törvényt.

Gyorsan átfutottam a 2015. évi CCXIV. törvényt, de én a fent idézett "ex gratia jellegű" megoldásról nem olvastam. 

Igaz, hogy az újsághírekben erről lehetett olvasni, de ha a tv. ezt nem mondja ki, akkor csak a jogszabályi keretek maradnak a tv. értelmezéséhez és végrehajtásához. Ez esetben viszont mi a jogi alapja az Alap februári 17-i módosításának. A józan paraszti ész és az emberi tisztesség szerint szerint semmi.

jó híretek nincsen?

#6178: - Re:  

"A Q-tv. megsemmisítésekor az AB előírta, hogy a károsultak kártalanítása nem történhet a korábban realizált előnyök figyelmen kívül hagyásával."

De azért arra még csak utalást sem tett az AB, hogy vonjanak el 13 évi hozamot visszamenőleg, mint ami itt történik. Sőt voltak ott még elég sarkos különvélemények is az elfogadott határozattal szemben. Bárki elolvashatja, fenn van a neten.

#6185: -  

 Nincs, de ha neked van, örömmel vesszük. Meg a segítő véleményeket is.

#6182: - Re: Re:  

 Köszönöm a választ, de a Kárrendezési Alap levelén nincs emailcím.  Megkaphatnám? Előre köszönöm.

#6188: - Re: Re: Re:  

Mi ide írtunk: 

info@karrendezesialap.hu

Nem lenne ezzel az ex gratiaval sem semmi baj. Ha a kezdetektől fogva erről van szó.

DE AKKOR NEM KELLETT VOLNA EGY ÉVEN KERESZTÜL IGÉRGETNI, HAZUDOZNI, IDŐT HÚZNI, HITEGETNI

32 EZER EMBERT CSAK EZÉRT, HOGY MINDEN SZARHÁZI MEGÚSSZA A FELELŐSSÉGREVONÁST.

Mondhatták volna azt is, hogy ne várjunk kártérítést semmit, hiszen vállalati kötvényt vettünk, így jártunk.

Csak akkor rögtön felvetődik az MNB, NAV, PSZÁF, Állam felelőssége és a kártérítés.

És választ kellett volna adni, hova tünt el, kinál kötött ki a 210 milliárd? 

Most meg ott tartunk, hogy minket hülyének nézve kisemmiznek, az egy felelőst meg kiengedik.

A PÁVATÁNCOS GECI QRVA ANYJUKAT!

#6189: - Re: Re: Re: Re:  

 köszönöm

#6178: - Re:  

" A 16.§ (4) pedig meghatározza, hogy mi ütközik a káron szerzés tilalmába, azaz milyen kötvények hozamait kell levonni a kárrendezési összegből. Márpedig ez azt mondja, hogy a „2008. január 1-jétől az 1. § (1) bekezdése szerinti kibocsátó által kibocsátott kötvényére tekintettel jóváírt hozamot.”

Akkor, miért vonták le az ingatlan kötvények hozamát 2002-ig visszamenőleg?

Érti ezt valaki? Vagy nem is kell érteni, mert olyan ez, mint az első Q. törvény, amit jogvégzett emberek írtak, majd a jogászokkal telitömött parlament elfogadott, majd ugyancsak jogvégzett emberek (AB) jogellenesnek találták.

#6184: - Re: Re:  

  Arra, hogy „Jó reggelt!”, nem a „Bizonyítsd be!” az adekvát válasz!  

Hogy a Q-kárrendezés céljából alkotott törvény méltányosság alapú, "ex gratia jellegű", az egyrészt egy olyan tény rögzítése, amit érdemben senki sem vitatott, arról nem csak újsághírekben lehetett olvasni, hanem – ha már a jogforrást hiányolod - az AB tavalyi határozata is tartalmazza, ami szó szerint így szól:  

„Tekintettel arra, hogy a kártalanítására az érintetteknek nincs alanyi joguk, a kártalanítás intézményrendszerének létrehozása, és működésének szabályozása méltányossági alapú, ex gratia jellegű megoldás” 

Jogászként írok....Olvasom itt az ex gratiat. Nagyon szép és részben igaz és pont ez is a baj vele, hogy csak részben. Mert az igaz, hogy a jogalkotó nem volt köteles jogszabályt alkotni a kártalanításról, csak hát ugye alkotott! Ráadásul kettőt is. Amelyikből az első alapján a QKKA ELISMERT!!!! de nem teljesített károsulti követeléseket. Egy jogszabály pedig nem ex gratia hanem hatályos vagy nem hatályos.

Ebből következik, hogy ha már megalkották a jogszabályt az ex gratia-t el lehet felejteni. Amit viszont nem lehet elfelejteni az az egyszerű alapelv, hogy a jogalkotó jogot alkot, a jogalkalmazó (jelen esetben a Kárrendezési Alap) jogot alkalmaz. Tehát egy kárrendezési szabályzat semmilyen módon nem lehet ellentétes egy hatályos jogszabállyal.

De! A Kárrendezési Alap mégis a szabályzat alapján vont le hozamokat és amíg az arra illetékes szerv (AB) pl alkotmányjogi panasznál ki nem mondja, hogy a jogszabály bizonyos része, pl  a hozamszámítás Alaptörvénybe ütközik vagy a KA döntéséről pl. (hozamszámítás) bíróság nem mondja ki, hogy bármilyen módon jogszabálysértő és nem így kellett volna számolnia, hanem amúgy, addig a KA döntés marad érvényben.

Viszont, mennyiaben a hozamszámítás módja, eredménye stb. a károsult szerint nem felel meg a valóságnak vagy egyéb ok miatt nem elfogadható számára, akkor mindenképpen meg kell kifogásolni írásban, ajánlott szelvénnyel vagy tértivevénnyel ellátott levélben a hozamszámítást, mert csak így remélheti, hogy egyáltalán foglalkoznak az ügyével. Amennyiben nullás, akkor is írja meg, hogy nem fogadja el, mindegy, hogy a követelése amúgy sem száll át az Alapra (szerintem az átszállás is erősen alkotmányos alapelvekbe ütköző rendelkezés) ha meg nem nullás, akkor legalább részletes kimutatást kérjen. De, ha már tudja, hogy bár nem nullás, és nem fogadja el, akkor utasítsa vissza a KA-s formanyomtatványon és még írja is le, hogy visszautasítja, mert különben elfogadottnak minősül az összeg,  bármennyi levelet ír és bármennyi kimutatást kér. IGEN, ekkor azt az összeget sem kapja meg, ami a KA értesítőn szerepel, mert a KA a hatályos jogszabály alapján ekkor nem fog fizetni. Van véleményem amúgy a BEVA és a KA tevékenységéről Quaestor ügyben, ami nem túl hízelgő, de maradnék  a jogi tényeknél.....

EZÉRT kell döntenie mit akar, a kézhezvételtől számított 30 napon belül. A nullásoknál természetesen nincs ilyen dilemma.  Ezen kívűl a hatályos jogszabályban jogorvoslati jogot nem biztosítani, hogy egy klasszikust idézzek, több, mint bűn, hiba....ezért van bent az AB-nál egy alkotmányjogi panasz és állítólag Palotásék is beadják, ha  a"kártalanítás" lezajlott.

#6186: - Re: Re:  

 "De azért arra még csak utalást sem tett az AB, hogy vonjanak el 13 évi hozamot visszamenőleg"

Természetesen az AB nem veszi, nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem fogalmaz meg konkrét törvényszöveget, hanem csak a jogalkotás során érvényesítendő alapelvet, jelen esetben a káron szerzés tilalmának elvét írta elő.

A jogalkotó felelőssége, hogy a meghozott törvényben - az alaptörvény adta keretek között - ezt az elvet hogyan érvényesíti, hogy milyen időtávra nyúl vissza, hogy milyen szereplőkre és jogügyletekre (milyen kötvényekre) terjeszti ki.

A meghozott törvény alkotmányosságáról mindenki olyan véleményt alkothat, amilyent akar, de annak semmi jelentősége sincs, az legfeljebb a gőz kieresztésére elegendő, azt érdemben vitatni csak AB panasz formájában lehetséges.

#6194: -  

 Meggyőző amit mondsz, és köszönöm az iránymutatást.

#6192: - Re: Re:  

  „Akkor, miért vonták le az ingatlan kötvények hozamát 2002-ig visszamenőleg?”

Ezt már sokadszorra kérdezed/kérdezik, válasz is született rá:

„A kötvényt, ha 2008. év után vásárolta vissza a befektetési szolgáltató, ekkor került az ép. számládra a töke+kamatos kamat. Ezért vonja le.”

A hivatalos választ pedig a KA Tájékoztatója adja meg (http://karrendezesialap.bva.hu)

"Miért vonták le a kárrendezési összeg kiszámítása során olyan kötvények hozamát is, amelyek a felszámolás időpontjában már nem voltak az értékpapírszámlán?

A Kárrendezési törvény alapján nemcsak a felszámolás időpontjában az értékpapírszámlán meglévő kötvényekre, hanem a jogosult által korábban vásárolt valamennyi, a Quaestor cégcsoporthoz tartozó társaság által kibocsátott kötvényre tekintettel 2008. január 1. után jóváírt hozamot le kell vonni a kárrendezési ellenérték meghatározásakor. A jelzett időpontot (2008. január 1.) követően a Quaestor Ingatlan Kötvény és a Quaestor Financial Hrurira Kft. kötvényprogramja keretében kibocsátott kötvények esetében történt hozamjóváírás, tehát ezek a hozamok kerültek levonásra a kárrendezési összeg kiszámításakor."

#6193: - Re: Re: Re:  

 A 6194-es Jogász ezzel kapcsolatban viszont azt írja:

"ha már megalkották a jogszabályt az ex gratia-t el lehet felejteni"

A jogot tisztelő emberek így gondolkodnak, a többiek meg magyarázzák a megmagyarázhatatlant. 

#6197: - Re: Re: Re:  

 Már megbocsáss, az ingatlankötvény és annak hozama hol lett volna másutt mint az értékpapír számládon. A hozamok minden évben megjelentek az értékpapírszámlán, 2008 előtt és azután is. Ezért érthetelen ez az érvelés, és elfogadhatatlan a 2008 előtti hozamok levonása.

#6194: -  

 Köszönjük az értékes hozzászólást és tanácsokat.